Ellenőrzik a gazdákat

Jelentősen eltér a 2020-ig tartó uniós agrártámogatási rendszer a korábban alkalmazottól, mivel a bonyolult szisztéma kidolgozása is csúszott, az idei év az első, amikor az új szabályokat kell alkalmazni. A korábban a főként a területalapú támogatásra épülő, tehát a nagyobb földet több uniós pénzzel jutalmazó rendszer idéntől más szempontokat is figyelembe vesz. A legnagyobb tétel a környezetvédelmi szabályok betartásán (a “zöldítésen”) múlik, de a nagyobb agrárcégeknek fejfájást jelent a tőlük a degresszió során elvont támogatás pótlása is. Mivel a szabályok sok esetben nem teljesen egyértelműek, a bonyolult új rendszer mindenkinek tanulnivalót is jelent.

„Míg a nagyobb agrárvállalkozásoknál döntően a degresszió, vagyis a támogatás egy részének elvonása jelenti a legnagyobb gondot, a kisebb mezőgazdasági szereplők esetében a zöldítés okozhat nem várt problémákat” – mondta a Világgazdaságnak Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese hozzátette: az egységes kérelmek benyújtása után most kezdődik az ellenőrzések időszaka. Ennek során fog eldőlni, hogy a kisebb és nagyobb szereplők jól értelmezték-e a változásokat, és mindenben felkészültek-e. „Bízunk abban, hogy a hatóság nem a büntetésre, hanem a segítségre törekszik majd az ellenőrzések során” – tette hozzá Máhr András.

A korábbiakhoz képest jelentősen bonyolultabbá váló agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban hasonló várakozások élnek a hazai gazdákban, őket igyekezett megnyugtatni a közelmúltban egy sajtóeseményen Gyuricza Csaba is. Az uniós és nemzeti mezőgazdasági pénzek elosztását lebonyolító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke akkor kijelentette: a hivatal igyekszik gazdabarát hivatal lenni. 

Ezzel együtt a hatósági kontroll természetesen nem marad el. Az adminisztratív, formai ellenőrzést az MVH minden kérelmező esetében elvégzi, előfordulhat, hogy egy-egy benyújtott igény már a papírok szintjén elbukik. Igaz, a legtöbb esetben ilyenkor nem rosszhiszeműségről, hanem tévedésről van szó. Az adminisztráció feltételei ugyanis néha nem találkoznak a gyakorlattal. Gyuricza Csaba a területalapú támogatásoknál tipikus kérelmezési hibákra példaként említette például azt, hogy több gazda nem tudta igazolni a jogszerű földhasználatot. 

Egy az MVH által kezdeményezett, még júniusban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a hivatal már többféle dokumentumot, önmagában tulajdoni lapot is elfogad a jogszerűség igazolására. Ilyenformán már az egyenes ági rokoni kapcsolat bizonyítása is elegendő a földtulajdonos és a földet művelő között. Egy napokon belül megjelenő FM-rendelet pedig lehetőséget ad arra, hogy azok, akik hibás igénylést nyújtottak be a talán legnagyobb változásnak tekinthető ökológiai fókuszterületükkel összefüggésben, még az ellenőrzések lezárása előtt módosíthassák kérelmüket. A formai kontrollt követik a helyszíni ellenőrzések, erre az igénylő gazdák mintegy 10 százaléka számíthat. 

A szabályokat a gazdák túlnyomó része igyekszik betartani, hiszen ezen múlik a támogatás jelentős része, a kirívó slendriánságért pedig büntetés is járhat. Nem mindenki van ugyanakkor meggyőződve arról, hogy az új rendszer elemei az életszerűséget vagy egyáltalán, a környezetet szolgálják.

„A szerényebb adottságú területeken a zöldítés szabályainak betartása nem jelent problémát, a jobb minőségű földeken gazdálkodók viszont például a diverzifikáció kérdését másodvetéssel igyekeznek megoldani. Ez erősen kétségessé teszi, hogy a zöld szabályok valóban jót tesznek-e a környezetnek” – mondta Bartha Sándor dévaványai agrárvállalkozó. A gazda ugyanakkor hozzátette: a támogatások és az új szabályok miatt természetesen mindenki igyekszik megfelelni a feltételeknek. Bartha Sándor szerint ezzel együtt is nehéz az alkalmazkodás. A vállalkozó rámutatott: több részletszabály ráadásul menet közben változott. „Az őszi vetésű növények már a földben voltak, amikor körvonalazódtak a részletek, néhány adminisztrációs kérdés pedig csak májusban dőlt el.”

VG