Hírek

Így alakulnak valójában az agrártámogatások

A kormány kommunikációja szerint 2014 és 2020 között a mezőgazdasági termelők 212 milliárd forint többlettámogatás kapnak, ezzel szemben a tény, hogy az agrártámogatások 2014 és 2020 között összesen 240 milliárd forinttal lesznek kevesebbek.

De nézzük meg, hogy miből áll ez össze. Összehasonlítási alapul 2013 évet kell vennünk, hiszen ekkorra érte el Magyarország a neki járó uniós támogatások 100 %-át. Nézzük, hogy alakulnak az uniós támogatások!

1. Közvetlen (területalapú) támogatások
2013-ban az EU-ból 1318 millió euró közvetlen támogatást kaptunk, ezzel szemben 2014 és 2020 között éves átlagban 1270 millió euró támogatást hagyott jóvá az EU, azaz évente éves átlagban mintegy 14 milliárd forinttal, a hét év alatt mintegy 100 milliárd forinttal csökken ezen a jogcímen a támogatás.
2. Vidékfejlesztés
Az előző hét éves periódusban 3,9 milliárd euró volt e jogcímen a támogatási keret, ezzel szemben 2014 és 2020 között mindössze 3,455 milliárd euró áll rendelkezésre. Ez évente átlagosan 19 milliárd forintos csökkenés, azaz a hét év alatt több mint 130 milliárd forint a különbség.

Jól látható tehát, hogy az EU-ból az agrárium 2014 és 2020 között 230 milliárd forinttal kap kevesebbet.

Mi a helyzet a nemzeti támogatásokkal, mit kap az agrárium a nemzeti költségvetésből?

Ahhoz, hogy ezt reálisan tudjuk megítélni két nagy tényezőt kell figyelembe vennünk. Az egyik, hogy hogyan változik a vidékfejlesztési támogatásokhoz adott un. nemzeti kiegészítés, a másik, hogy milyen jogcímeken ígér nemzeti támogatásokat a kormány.

Nézzük először a vidékfejlesztést. A korábbi időszakban az uniós forrásokat 25 %-kal egészítette ki a nemzeti költségvetés, ezzel szemben 2014 és 2020 között a kiegészítés – kormány döntése alapján – csak 15 % lesz. Ez éves átlagban 23 milliárd forint megtakarítást jelent a korábbi időszakhoz képest a költségvetésnek, azaz ennyivel kevesebbet kapnak évente a gazdák. Ez az jelenti, hogy 2014 és 2020 között 160 milliárd forinttal ad kevesebbet a magyar költségvetés a vidékfejlesztés céljaira.

De mi az igazság az állattenyésztés nemzeti támogatásával kapcsolatban?

A kormány éves átlagban mintegy 30 milliárd forint többlet nemzeti támogatás ígér. Ebből 8 milliárd forint szemfényvesztés – a termelők már eddig is megkapták, de eddig EU-s forrásból ezt a támogatást. Most ezt nemzeti forrásból fizetik nekik. Nyilvánvaló, hogy ez a gazdák számára nem jelent többlet pénzt.

A kormány 8,5 milliárd forintos értékben – a 30 milliárd keret terhére – anyakoca állatjóléti támogatás bevezetését ígéri. Ez a pénz azonban egyrészt teljes mértékben bizonytalan, hiszen előbb az Európai Uniónak e támogatás jogcímet jóvá kellene hagynia, másrészt ennek fejében – ha az EU egyáltalán jóváhagyja – a gazdáknak többletkötelezettségeket kell vállalniuk és az EU által elfogadott igazolt többletköltségek mértékéig kaphatnak támogatást.

Néhány állattenyésztési ágazat támogatottsági szintje növekszik ugyan (leginkább a tej, juh, húsmarha ágazaté), ugyanakkor a várható piaci események (pl. tejkvóta megszűnése, orosz embargó hatása, piaci zavarok) miatt előfordulhat, hogy ez a többletforrás sok esetben a termelők jövedelem kiesésének kompenzálására sem lesz elég.

De még ha mindezektől eltekintünk, ha készpénznek vesszük a kormány ígéreteit, akkor is jól látszik, hogy a gazdák éves szinten legfeljebb – e jogcímeken –  22 milliárd forinttal kaphatnak többet. Ez pedig kevesebb, mint amennyit a költségvetés a vidékfejlesztés társfinanszírozásán megspórol.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaságra, a vidékre 2014 és 2020 között uniós és nemzeti forrásokból együttesen 2013-hoz viszonyítva évi mintegy 35 milliárd forinttal, a hét év alatt összesen 235-240 milliárd forinttal fog kevesebbet költeni a kormány.

2015. év, további elfogadhatatlan támogatáscsökkentés.

2015 előreláthatólag rendkívül nehéz év lesz a mezőgazdaságban. Szembe kell nézni az orosz embargó, az 1200 hektár feletti támogatások 100 %-os megvonásának következményeivel, miközben sehol sem tart a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyatása, melynek következtében kérdéses, hogy mikor kerülhet sor új pályázatok meghirdetésére, azt viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy 2015 évben az új források terhére érdemi kifizetés nem lesz.

Mindezeket tetézi, hogy a kormány 2015 évre az Agrár Környezetgazdálkodási Programot „felfüggesztette”. A régi program 2014. augusztus 31-vel lejár, sem új program meghirdetésére, sem a futó program 1 éves meghosszabbítására nem került sor. Ennek következtében a mezőgazdasági termelők összesen közel 50 milliárd forint további bevétel kiesést fognak elszenvedni. Ennél is súlyosabb probléma, hogy a helyzetük teljesen bizonytalanná válik, nem tudnak jó választ adni arra a kérdésre, hogy folytassák-e az általuk eddig megkezdett környezetkímélő programjaikat. Ha ugyanis úgy döntenek, hogy nem folytatják akkor az eddig elért eredmények elvesznek, sőt ha majd valamilyen AKG valamikor (2016-ban?, 2017-ben?) meghirdetésre kerül a pályázati lehetőségtől elesnek. Ha viszont úgy döntenek, hogy saját kockázatukra folytatják ezt a programot, akkor gazdaságuk egészét is veszélyeztethetik. Az AKG ugyanis a környezetkímélő technológiák alkalmazása miatt felmerülő igazolt többletköltségek kompenzációjára szolgál. Az AKG költségtérítése átlagosan – jelentős szórással – hektáronként 80-90 ezer forint.  Ha ezt a többletköltséget nem térítik meg az érintetteknek, egészen biztosan veszteségessé válnak. Az AKG kapcsán a kormány még kommunikációs szinten sem tud megnyugtatót mondani. Azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy majd 2015. január, februárjában valamit meghirdetnek, azt mutatják, hogy a nyilatkozóknak sem az AKG uniós szabályokról, sem a biológiai folyamatokról nincs ismeretük. Januárban, februárban hogy lehet vetéstervet készíteni, amikor már rég el kellett vetni a növényt, de ugyanez vonatkozik a vegyszerhasználatra stb.

A kormány augusztus 28-án megjelent 1487-es számú határozata azon állításunkat, hogy – 2013-hoz viszonyítva – jelentősen csökkenek az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatások 2015 és 2020 között egyértelműen alátámasztja, sőt úgy tűnik a helyzet még az általunk prognosztizáltnál is rosszabb.

A kormányhatározat bizonyítja, hogy az állattenyésztésnek kompenzációként hét évre ígért 212 milliárd forint nemzeti támogatás bizonyosan nem igaz, hiszen 2017-től (a jogilag lehetséges első időponttól) a tej szerkezetátalakításra szánt 8 milliárd forint forrása nem többlet nemzeti támogatás, hanem az 1200 hektár felett gazdálkodóktól elvett pénz. Ez azt jelenti, hogy – legjobb esetben is – az ígért 212 milliárd forint költségvetési pénz legfeljebb 180 milliárd forint lesz.

A kormányhatározat azt is alátámasztja, hogy a forrás csökkenés egyik nagy vesztesei az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevő gazdálkodók lesznek.  A probléma következményeit akarja a kormány azzal elfedni, hogy a gazdálkodóktól elvont pénzekből évi 8,72 milliárd forintot a környezetgazdálkodásra, valamint 2015, 2016 években az ökológiai gazdálkodásra évi 7-7 milliárd forintot rendel. Ezen „kétségbe esett” intézkedések igazolják, hogy az AKG-ra az „átcsoportosítások” után is sokkal kevesebb pénz lesz, mint amennyi az elmúlt ciklusban volt.  Ugyanakkor továbbra sincs meg az AKG 2015 évi folytatásának pénzügyi forrása- és jogi feltétele.

Forrás: MOSZ

 

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook