Sokan AKG milliókat bukhatnak, de csak magukat okolhatják

A kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akkor is komoly összegeket vonhat le tőlük, ha természeti károk – vis maioros események – miatt nem teljesítették az úgynevezett vetésszerkezeti előírásokat a program ötéves futamideje alatt. Sok gazdálkodó viszont most fellebbez, és azzal érvel, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a szabályozást menet közben változtatta meg számukra hátrányosan. Az uniós akg-támogatásokért ma felelős Miniszterelnökség szerint azonban szó sincs ilyenről, mert a vis maioros előírások kezdettől fogva változatlanok voltak, a termelők pedig éveken keresztül korrigálhatták volna a károk miatt felborult vetésszerkezetüket.Kezdettől fogva változatlanok voltak azok a támogatási elvek, amelyek a 2014. augusztus 31-én zárult, ötéves agrár-környezetgazdálkodási program szántóföldi célprogramjaira vonatkoztak – állapította meg a Miniszterelnökség. Ez volt a helyzet azokban az esetekben is, amikor a gazdák elháríthatatlan külső okra (vis maior) hivatkozva tettek bejelentéseket a program futamideje alatt.  Az elmúlt hetekben sok termelő mégis meglepve tapasztalta,  hogy a korábbi évek vis maioros eseményei – időjárási kárai – miatt bankszámlájára a vártnál jóval kevesebb akg-támogatás érkezett. Az érintett gazdák értetlenségéhez hozzájárult, hogy állításuk szerint a levonások alapjául szolgáló szabályozásról nem is tudtak.
A természeti csapások miatti vis maior bejelentésekkel a termelők azt akarták elérni, hogy károsult területeikre mentesülhessenek az úgynevezett vetésszerkezeti előírások alól, amelyeket a 2009-ben kiadott eredeti akg-rendelet megkövetelt az uniós támogatások igénybevételéhez. (A jogszabály vetésszerkezet címén meghatározta,  milyen növényekből mennyit kell, illetve lehet vetni). Az időjárási károkkal érintett gazdák arra hivatkoztak, hogy a vetésszerkezeti követelményeket éppen a vis maior események miatt nem tudták teljesíteni.

Több mint 12 ezer gazdát érinthet az ügy

Az akg ötödik évére tavaly 12 781-en adtak be kifizetési kérelmet, a támogatások kiutalása pedig decemberben kezdődött meg. Az MVH az összesen igényelt 54 milliárd forintból 9 712 lezárt kérelemre több mint 28 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben. A további kiutalások – a szükséges keresztellenőrzések befejezése után – folyamatosak lesznek – tette hozzá az MVH. Ma különösen nagy értelmezési zavarokat okoz, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2013-ban az eredeti akg-rendeletet úgy módosította, hogy a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az ilyen vis maior bejelentéseket csak akkor fogadhatja el, ha azok az akg utolsó gazdasági évéből, vagyis a 2013. szeptember 1.- 2014. augusztus 31. közötti időszakból származtak. Számos gazdálkodó e változtatást most úgy fogja fel, hogy a VM visszamenőleges hatállyal, utólagosan módosította a szabályozást, és kötelezte az MVH-t arra, hogy a korábbi években – 2009-2013-ban – szabályosan bejelentett vis maior eseményeket ne vegye figyelembe.
Sok termelő számára csak akkor derült ki, hogy az MVH a 2009-2013 közötti vis maior bejelentéseket nem fogadja el, amikor a hivatal – tavaly decembertől – megkezdte az utolsó (ötödik) éves akg-kifizetéseket, amelyeknél jelentős – akár 3-60 százalékos – összegeket is levont, ha a jogosultak vis maior miatt a vetésszerkezeti előírásoknak nem tettek eleget. A probléma azért csak most bukott ki, mert az MVH a futamidő végén az akg ötéves ciklusára számította ki a vetésszerkezeti követelmények teljesítését, így sok esetben most hajtotta végre a levonásokat, ha a vetésszerkezeti arányok a program teljes idejére nem stimmeltek. Már a 2009-es akg-s jogcímrendelet is azt tartalmazta, hogy – az utolsó év kivételével – a vis maior esemény bejelentése és MVH-s elfogadása nem mentesíthette a gazdálkodókat az ötéves vetésszerkezeti kötelezettségvállalások alól, ha csak érintett területeiket „a támogatásból nem vonták vissza” – jelentette ki a Miniszterelnökség. Ha ugyanis a vis maior nem az utolsó gazdálkodási évben következett be, a tárca szerint a gazdálkodóknak még lehetőségük lett volna arra, hogy úgy alakítsák ki ötéves vetésszerkezetüket, hogy a vis maiorral nem érintett években korrigálják a vis maiorral érintetteket. Ha azonban a vis maior az utolsó évben lépett fel, a termelőktől értelemszerűen már nem volt elvárható, hogy a vis maioros területeket a vetésszerkezetben később korrigálják – húzta alá a Miniszterelnökség. Az eredeti elven, illetve annak végrehajtásán a 2013-as VM-es rendeletmódosítás sem változatott, csupán annyi történt, hogy a jogalkotó az addigi is meglévő értelmezésbeli bizonytalanságok miatt az akg-rendeletben külön bekezdést illesztett a vis maioros eljárásrend egyértelműsítésére – nyomatékosította a minisztérium. A vetésszerkezet adminisztratív ellenőrzése pedig az ötödik év lezárása után történt meg, de az ügyfelek már a 2009-es jogszabály hatálybalépése óta tudhattak arról, hogy ez így lesz. A Miniszterelnökség szerint ugyanakkor így is adott volt a lehetőség arra, hogy a gazdálkodók mentesüljenek a vis maior miatti levonásoktól. A 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (vis maior rendelet) ugyanis éppen arra szolgál, hogy az ügyfeleket se jog-, se gazdasági hátrány ne érje, ha öt évre vállalt kötelezettségeiket vis maioros esetek miatt nem tudták betartani, és ezt megfelelő eljárásban igazolni tudják.

Sokan fellebbezhetnek, de csak két eset jutott el a Miniszterelnökséghez

Sajtóértesülések szerint a jelentős levonások miatt számos termelő dönt(ött) úgy, hogy az MVH határozatai ellen fellebbezést nyújt be a másodfokú hatóságként eljáró Miniszterelnökséghez. A fellebbezéseket az elsőfokú hatóságként eljáró MVH terjeszti fel a minisztériumhoz, mégpedig a beérkezéstől számított harminc napon belül. Az MVH ugyanakkor a Miniszterelnökségre a közelmúltig mindössze két fellebbezést továbbított, de a fellebbezések felterjesztésének további üteméről, a várható ügyszámról, illetve a levonások konkrét összegéről a tárca nem tudott felvilágosítást adni. Ráadásul a vetésszerkezeti előírásokkal kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a VM korábban „vetésszerkezet tervező kalkulátort” hozott létre, amely a használatához szükséges útmutatóval együtt 2013 eleje óta elérhető volt az akg.agrarkamara.hu weboldalon. A kalkulátorról az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. január 23-án irányító hatósági közleményben tájékoztatta az érintetteket. A kalkulátor használata díjmentes és a Miniszterelnökség szerint világosan felhívja a figyelmet arra, hogy vis maior esetén az érintett terület „egyéb növény” kategóriába kerül, vagyis a vetésszerkezet szempontjából más elbírálás alá esik.

Forrás: agrarhirek.hu