FÓKUSZBAN

Így zárt idén a mezőgazdaság

Így zárt idén a mezőgazdaság

A tavalyi kimagaslóan jó évhez képest idén 6,1 százalékkal ...

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

A Vidékfejlesztési Program keretében társfinanszírozott ...

A hét témája: Poggyászban érkezik a sertéspestis, készüljünk a védekezés további fokozására

A hét témája: Poggyászban érkezik a sertéspestis, készüljünk a védekezés további fokozására

Habár tilalom van érvényben, mégis próbálkoznak az ukrán hús ...

Agrárpénzek

2017. január 11., szerda • 12:03

A hét témája: mennyiből gazdálkodhatunk 2020 után?

A támogatások tekintetében Magyarország helyzete kiemelkedő az Európai Unióban, ugyanakkor irreális cél a status quo fenntartása. A tagországok közötti egyetértés viszont még nem teljes.

2014-2020 között a Magyarországra eső összes uniós forráson belül a Közös Agrárpolitika (KAP) aránya 36,1% (12,5 milliárd EUR). Hazánk részaránya a KAP költségvetésében 3,19%-ot tesz ki, az EU mezőgazdaságának kibocsátásában ez az arány 1,9%. 

- A magyar politikai állásfoglalásban megfogalmazódott egy erős kétpilléres KAP változatlan fenntartása a pillérek közötti átcsoportosítás rugalmasságával, az első pillér (közvetlen kifizetések) és második pillér (vidékfejlesztés) megőrzése, az élelmiszergazdaság exportjának, az agrárgazdaságban foglalkoztatottak létszámának és a mezőgazdasági öntözött területeknek a növelése – nyilatkozta az Agrotrend.hu-nak Dr. Popp József. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese szerint a brit kilépés miatt is az első és második pillér változatlan megőrzése kétséges.

Az Európai Bizottság 2017-ben felülvizsgálja a Közös Agrárpolitikát. A KAP reformját 2014-2020 között a zöldítés bevezetése jelentette, de

az egyszerűsítés bonyolultra sikerült,

ráadásul nem járul hozzá a biodiverzitás növeléséhez. 

A 2016. évi értékelés szerint enyhe termeléskorlátozó hatása van a zöldítésnek az ökológiai célterületek bevezetésével. Az EU-ban a gazdák a zöldítési követelmény teljesítéséhez 89%-ban az ökológiai másodvetést, parlagoltatást és nitrogénmegkötő növények vetését választották, így nem teljesülnek a biodiverzitás növekedésére vonatkozó elvárások.

Fotó:123RF

A Bizottság célja a másodvetés visszaszorítása és a tájképi elemek alkalmazására, kijelölésére vonatkozó szabályok kidolgozása. Az EU-28-ban az ökológiai célterület a mezőgazdasági terület 9%-át teszi ki, vagyis már meghaladta az 5%-os kötelezettséget. 2017-ben várhatóan 7%-ra nő az arány. Ha továbbra is üzemi (és nem kistérségi, települési) szinten kell a célterületet meghatározni, akkor az EU-ban ez az arány meghaladhatja a jelenlegi 9%-ot is.

- Ökológiai szempontból kedvezőbb lenne a nagyobb, összefüggő terület kijelölése, de probléma a szankcionálás, a közös büntetés kiszabása nem vonzó a gazdák számára – mondta Dr. Popp József.

Az Európai Parlament azonban radikálisabb változásokat sürget.

Több tagállam a vidékfejlesztési támogatásokhoz hasonlóan a közvetlen kifizetések társfinanszírozását helyezi előtérbe. Az új tagországok – így hazánk is – ma 15%-os társfinanszírozást nyújt az uniós támogatásokhoz, a régi tagországok pedig általában 50%-ot. Kérdéses az is, hogyan alakulna a vidékfejlesztés társfinanszírozási aránya a közvetlen kifizetések társfinaszírozásának bevezetésével. A második pillér gyakorlatilag szektorális (mezőgazdasági) támogatás, ezért fokozatosan a regionális politika céljainak indokolt alárendelni. Az EP a beruházási célú vidékfejlesztési forrásokra visszatérítendő támogatásokat javasol bevezetni a piaci versenyképesség erősítése céljából. A most körvonalazódó reformelképzelések tárgyalásán is várható érdekütközés a termelők és a környezetvédők között.

A Brexit hatása a KAP-ra a kilépés várható menetrendjének függvénye. Nagy-Britannia az EU második legnagyobb nettó befizetője és a közvetlen támogatásokat leginkább ellenző tagország is. Kérdés, hogy az Egyesült Királyság kilépésével megerősödik-e az agrártámogatások változatlan fenntartását szorgalmazó magatartás. Ma a tagállamok többsége 2020 után is a közvetlen támogatások fenntartása mellett áll ki, de Lengyelország és a balti tagállamok az egy hektárra jutó közvetlen támogatások tagállamok közötti teljes kiegyenlítését kérik, Németország viszont a közvetlen támogatások versenytorzító hatására hivatkozva azok átmeneti időszak alatt történő kivezetését szorgalmazza.

agrotrend.hu

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.