Akadályozza a bürokrácia a pályázati rendszert

 Hamarosan a kormány elé kerül a vízgazdálkodási stratégia, és a végleges döntés is megszülethet – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A stratégia részeként a vidékfejlesztési programban az öntözővíz hasznosítására vonatkozó pályázatok is szerepelnek, amelyek összesített kerete eléri az ötvenmilliárd forintot.

Mi a kifizetődőbb?

Át kell gondolni, hogy a költségvetésnek mi hoz nagyobb bevételt – hívta fel a figyelmet Jakab, aki szerint mérlegelni kell, hogy az hoz-e nagyobb hasznot, ha 30 százalékkal, vagyis közel nyolcszázmilliárd forinttal növeljük az agrár¬kibocsátást, vagy az, ha a vízdíjból behajtunk néhány százmillió forintot. Ennek megfelelően a Magosz azt javasolja, hogy a vízért legfeljebb annyit követeljen meg az állam, amennyit az uniós kötelezettség minimálisan előír.

Az öntözésfejlesztési forrásokat eddig alig vették igénybe a gazdálkodók, de Jakab István szerint ez nem véletlen. Ahhoz ugyanis, hogy a gazda egy ilyen beruházást megvalósítson, egy hihetetlen bürokratikus procedúrán kell átesnie, mire benyújtja a pályázatát. Ezt egy kisebb gazdálkodó alig tudja végigvinni, s éppen ezért ezen a téren elengedhetetlen az egyszerűsítés.

Belvíz

Ár- és belvízvédelmi rendszerek kialakítására is biztosít forrásokat az Európai Unió, így 300-500 milliárd forintot költhetünk ezekre a fejlesztésekre – ismertette Jakab István. Hozzátette: „Ahol a belvizet elvezetem, ott az öntözővizet is be tudom vezetni.” A belvízgondok már most is érezhetően kisebb mértékben jelentkeznek, s ez véleménye szerint az „érdemleges változások” eredménye. Ezek között említette, hogy a vízügyi létesítmények jelentős részét működőképes állapotba hozták, a közmunkaprogramnak köszönhetően pedig ma már azt lehet mondani, hogy áramlik a víz a csatornákba. Az azok végén lévő átemelő szivattyúk működnek, így az idei kimondottan veszélyes időjárás ellenére legfeljebb húszezer hektár szántót borított belvíz, és az is folyamatosan csökken. Komoly változás ez ahhoz képest, hogy a 2010 előtti években általában 120-130 ezer hektár került víz alá, használhatatlanná téve az adott területeket.

Sertéságazat

A sertésstratégia nem váltotta be a reményeket. Az állomány megduplázásáról volt szó, s van is kedvező elmozdulás, de az meg sem közelíti a kitűzött célokat – mondta Jakab István, aki szerint az orosz embargó nagyon negatívan hatott erre az ágazatra. Kiesett a magyar export, semmivé vált a korábbi nagyon intenzív piacépítő munka, és a nagyobb termelési színvonalú uniós országokból támogatott termékekként jelentek meg nálunk is a sertéskészítmények. Vagyis a saját pia¬cainkon vertek meg bennünket – értékelte a helyzetet.

Informatika

Ma már az agrárium sem működhet informatikai fejlesztések nélkül, a precíziós gazdálkodás itthon is egyre inkább elterjed. „Meggyőződésem, hogy a szükséges tudás, információ és infrastruktúra már rendelkezésre áll – mondta végül Jakab István. – A Magosz és az agrárgazdasági kamara arra törekszik, hogy megismertesse a gazdálkodókkal a technológiai fejlődés okozta speciális tudást, ami a precíziós termelés elterjesztéséhez is szükséges. Ez azért fontos, mert enélkül például a fehérje¬programunk sem lehet sikeres.”

Az időjárás is segített tavaly

Két évvel ezelőtt, vagyis 2015-ben mínusz 0,2, tavaly pedig 0,6 százalék fölötti mértékben járult hozzá az agrárgazdaság a GDP-hez – mondta el Jakab István a Világgazdaság interjújában. A Magosz elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ez a 0,8 százalékos növekedés lényegében csak az időjáráson múlott. Az arányokat az előállított mezőgazdasági alapanyagok értékére átszámítva láthatjuk, hogy csak a kukoricánál 150 milliárd forint, a kalászosok esetében pedig 80 milliárd forint többlet keletkezett. Az öntözés rendezésével a termelési értéktöbblet elérheti az évi 250-300 milliárd forintot.

agrotrend.hu / bama.hu