Az emelkedés töretlen: több mint duplájára nőtt a termőföld-forgalom tavaly

Az OTP Bank közleménye szerint az árak ismét két számjegyű növekedést értek el, a 2015-ös hektáronkénti 1,024 millió forintról tavaly 10,9 százalékkal, hektáronként 1,135 millió forintra nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. Komárom-Esztergom megye 6 százalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedés volt. Négy megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) 15 százalék felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú, 0,6 százalékos Zala megyében volt a drágulás.

– A termőföldárak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25%-kal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. A „Földet a gazdáknak” program keretében a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagy arányú árnövekedéshez.

– Kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a Földet a gazdáknak program 2015. őszi meghirdetése – mondta Szabó István, az OTP Agrár termékfejlesztési és értékesítési vezetője a közleményben. Ennek keretében összesen 253 ezer hektár termőföld vált elérhetővé, amiből közel kétszázezer hektár talált gazdára. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, és az üzletkötések új árszintet is szabtak a piacnak. A program hatása – az ügyletek részben idei lezárása miatt – kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető lesz – tette hozzá a szakember.

fotó:123rf

Az elmúlt év során a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára nőtt leginkább, 12,2%-kal. Az erdő-fásított és gyep-rét-legelő kategóriában 6 és 10% közötti mértékben nőttek az árak, míg a kert-gyümölcsös és szőlő területek esetében 4-5%-os volt az árcsökkenés.

Országos átlagárak művelési áganként (Ft/ha)

A KSH adatai szerint az ország területének bő 78%-a, 7,31 millió hektár művelt terület. Ennek 59,3%-a szántó, 26,5%-a az erdő, 10,7%-a gyep, míg 3,5% a szőlő, gyümölcsös, halastavak, stb. aránya. 

A termőföld-forgalmat (illetve annak változását) regionálisan vizsgálva elsősorban Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben látszik nagy bővülés a tavalyi adatok alapján.

A forgalom mindössze kilenc járásban csökkent (ld. piros színezés), s ezek nagy része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az eladott termőföld-területek összmérete tavaly minden megyében nőtt; Komárom-Esztergom és Fejér megyében majdnem megtízszereződött! A másik véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg +80%-kal. Járásonként vizsgálva, 45 területi egységben nőtt 400%-ot meghaladó mértékben a forgalom (ld. legsötétebb kék színezés); Komárom-Esztergom és Fejér megyében 1-1 járás kivételével mindegyik ebbe a kategóriába tartozik. A listában élen álló Enyingi járásban negyvenszeres forgalmat mutatnak a számok! (A Pilisvörösvári járásban 2015-ben nem volt értékelhető adat, ezért maradt fehér az éves változást mutató színezés.) 

A termőföld-piac országos forgási sebessége tavaly látványosan, 2,26%-ra nőtt. Azaz a – nádas és halastó kivételével, de erdőterülettel számolt – 7,31 millió hektár művelt terület 2,26%-a, mintegy 165,5 ezer hektár cserélt gazdát. A földárverések hatására a szántók piaca a legélénkebb (3,2%-os forgási sebesség), míg a másik végletet jelentő erdőterületek állományukhoz viszonyítva jóval kisebb arányban (0,4%) vesznek részt a forgalomban. Ennek oka, hogy az erdő művelési ágban lévő 50% fölötti állami tulajdon értékesítési korlátozás alá esik, így nem szerepelhet a forgalomban. 

A termőföldek összességének megyei szintű forgási sebességét szemlélteti az alábbi térkép.

A termőföldpiac (állományarányos forgalommal kifejezve) tavaly leginkább Fejér (7,34%), Csongrád (4,12%) és Komárom-Esztergom (3,90%) megyékben „pezsgett” (ld. térképen sötét színezéssel). A másik végletet Pest (0,42% forgási sebesség) és Zala (0,86%) megyék jelentik.

A részletes elemzést itt találják.

agrotrend.hu / OTP