Emelkedik az agrárium kibocsátása

Tovább emelkedik az agrárium kibocsátása 2017-ben, de ez az idén is inkább a mennyiségi bővülésnek köszönhető majd – mondta a Takarék Agrár Központ vezető szakértője. Fórián Zoltán szerint egyre nagyobb a lemaradása az élelmiszeriparnak, s a beruházások elodázhatatlanok.

A tavalyi 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátás mögött jelentős, tizenhárom százalékos hozzáadottérték-emelkedés húzódik meg. Ez igazán jó hír, hiszen a mezőgazdasági árak csökkentek – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. Elmondta: a szántóföldi növényeknél tapasztalt rekordok is azt jelzik, hogy a technológia fejlődik, a hatékonyság javul. Ebben az évben a támogatási, pályázati rendszer még inkább segíti a beruházásokat. A Takarék Csoport felkészült arra, hogy a nyertes pályázók elő- és önerő-finanszírozási igénye ugrásszerűen emelkedik majd. Az első pilléres (uniós közvetlen kifizetések) és a nemzeti támogatások mellett több százmilliárd forint áramlik a második pillérből (Vidékfejlesztési Program pályázatai) is az agráriumba az év második felében, s ennek hatásait leginkább majd a 2018-as kibocsátásban lehet érzékelni. Ha a szélsőséges időjárási tényezők miatt a tavalyinál nem szenvedünk el nagyobb kárt – vagy akár még kisebb is lesz a kiesés –, akkor a kibocsátás is tovább emelkedik. A Takarék Agrár Központ előrejelzése szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2020-ra eléri 2750 milliárd forintot.

Fórián Zoltán a gabonafélék piacán nem számít áremelkedésre. Az olajos magvaknál viszont a kereslet növekedése drágulást vetít előre. Szerinte a tej és a sertés piacán nemrégiben elindult áremelkedések nem lesznek tartósak. Arra számít, hogy az év második felében ismét lefelé mutató korrekció kezdődhet e termékeknél. Összességében 2017-ben is inkább a mennyiségi oldali bővülés lehet a mezőgazdasági kibocsátás növekedésének alapja, mint az áremelkedés.

Miközben a magyarországi mezőgazdaság évekre visszamenőleg a fejlődés, növekedés jeleit mutatja, az élelmiszeripar lemaradása e téren egyre jelentősebb. Ez pedig kétségtelenül hátráltató tényező a mezőgazdaság fejlődésében is – hangsúlyozta a szakértő. A 2013 óta kiemelt straté­giai ágazatnak számító élelmiszeriparban tehát nagy szükség van a fejlesztések gyorsítására, a versenyképesség látványos javulására – véli Fórián. Mivel a magyar agrárium a hazai ellátásnál jóval nagyobb kibocsátással rendelkezik, és a további bővülés is sokkal inkább a kivitel oldalán érhető el, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlődését fel kell gyorsítani. Ezt csak pályázati programok révén nem lehet megoldani, és további külső pénzforrások bevonása is szükséges a beruházások élénkítésére.

A munkaerőhiány már most is jelentős az agráriumban, de a következő években még nagyobb gondot jelent majd. Ennek egyik fontos „mellékhatása” lehet a koncentráció növekedése, a gépesítés erősödése – például a zöldség- és gyümölcstermelésben.

Ami a támogatási rendszer 2020 utáni változásaival kapcsolatos félelmeket illeti, a Takarék Agrár Központ arra számít, hogy a jelenlegi támogatási formák fennmaradnak, de a torta ismét kisebb lesz, és egyre inkább a visszatérítendő, pályázati úton elérhető források felé mozdul el a szerkezete. Fórián úgy látja: a gazdálkodóknak most érdemes nagyobbat előre lép­niük, amikor igen kedvező támogatási lehetőségek, soha nem látott alacsony hitelkamatok állnak rendelkezésre, de csak akkor, ha beruházásaik piaci szempontból megalapozottak.

agrotrend.hu/magyarhirlap