Enyhülhetnek a zöldítési szabályok, de nőhet a kötelező terület

Már régóta tart a diskurzus az Európai Unióban, hogy a zöldítés arányát felemeljék-e 5-ről 7 százalékra, döntés ugyan még nincs, de erős a valószínűsége – – nyilatkozta az agroimform.hu-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Zöldítésnek az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös agrártevékenységek összességét nevezzük. Ide tartozik például az állandó gyepterületek fenntartása és védelme, a növénytermesztés diverzifikációja és az ökológiai jelentőségű területek kialakítása. Győrffy véleménye szerint ez azért is érdekes, mert a zöldítés nemigen váltotta be a hozzá fűzött reményeket: azok a kedvező ökológiai hatások, amelyeket vártak tőle, elmaradtak. A zöldítés egyéves tapasztalatairól az Európai Unió illetékes bizottsága nemrég kiadott egy anyagot, amelyben azt is megfogalmazták, hogy miért nem teljesültek a remények.

A gazdálkodók nem azokat az elemeket választják – áll a tanulmányban –, amelyek a környezet szempontjából a legpraktikusabbak lennének. Inkább ugaroltatnak, nitrogént megkötő növényeket vetnek, vagy másodvetéssel teljesítik az előírásokat. Emiatt le is vonták azt a következtetést, hogy módosítani kell a rendszert a többi követelményre vonatkozóan. Vagyis a fás sávok, a parcellaszélek és más tájképi elemek esetében, hiszen ezekre jelenleg nagyon szigorú és bonyolult szabályok vannak. Ha ezeket fellazítják, hogy könnyebb legyen megfelelni az előírásoknak, akkor reményeik szerint többen élnek majd e lehetőségekkel is.

Vannak bizonyos technikai aktualitások is, amelyeket kezelni kell – folytatta Győrffy Balázs. – Például, hogy hány kilogrammot kell egy-egy vetőmagból az adott területre elvetni, hogy azt érvényesnek és teljesítettnek fogadják el. A gazdálkodóknak ez nehéz feladat, nem is találták el minden esetben a szakmailag releváns számokat. Mint mondta, a finomhangolás végrehajtásának egy része hazai, más része uniós jogszabály kérdése, ezek jelenleg is napirenden vannak. Egyébként az már kijelenthető, hogy ezekre van fogadókészség az unióban, és az előírások a következő körben már életszerűbbek lehetnek.

Győrffy szerint a zöldítés kapcsán felvetődik, hogy „meddig tudjuk rontani ilyen típusú, egyébként társadalmilag teljesen indokolható intézkedésekkel” világpiaci versenyképességünket. Az tény – fejtegette –, hogy a világ minden nagyobb régiója támogatja mezőgazdasági termelőit. Ennek metodikája az, ami vitát generál: mekkora összeget hajlandó fizetni az európai társadalom mondjuk azért, hogy diverzifikált környezetben éljen. Ellenpéldaként egy amerikai tanulmányúton szerzett tapasztalatait hozta, ahol „bizony termény-, termékdiverzifikáció vagy más hasonló, egyébként ökológiailag abszolút indokolható” korlátozás nincs. Láttak olyan kukoricatáblát, amelybe már vagy 36-odszor vetették ugyanazt a kukoricát. A NAK elnöke arra számít, hogy előbb-utóbb konfliktus lehet az agrártermelés és az európai össztársadalom között, hogy vajon mennyit érnek meg „a gazdálkodói szabadságot korlátozó intézkedések", amelyeket az unió még megfizet.

A termeléshez kötött támogatások tapasztalatairól Győrffy Balázs elmondta: 2015 óta létezik ilyen nagy mértékben, több jogcím keretében. Ezzel kapcsolatban már látjuk, hogy ezek kifizetését nem sikerül arra a határidőre teljesíteni, mint például a területalapú támogatásokét – jegyezte meg. Utóbbiakra általában októberben kifizették az előleget, januárban pedig a teljes összeget is. A 2015-ös termeléshez kötött támogatásokat pedig csak jóval később, 2016 nyarára sikerült kifizetni. Valószínűleg hozzá kell szokniuk a termelőknek ahhoz, hogy ez nem egyszeri eset volt. Cserébe ezt úgy próbálja kompenzálni a rendszer, hogy majd az előlegek összegét fogja valamivel megnövelni. A késedelmes kifizetések kapcsán megjegyezte: nem lehetett előre látni, hogy mennyi idő szükséges az ellenőrzéshez. Ez nem magyarországi probléma, egy sor más uniós országban még ennél is sokkal lassabban indult be az új rendszer.

agrotrend.hu / nak.hu / agroinform.hu