Hatékonyságnövelés az agráriumban: felzárkózunk vagy lemaradunk?

A mezőgazdaság teljesítményét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása. Ennek feltétele a humánerőforrás képzése, a méretgazdaságosság optimalizálása, a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése. A tét nem csekély, hiszen az elmúlt 10 évben jelentősen lemaradtunk ezen a téren az EU átlaghoz képest – hangzott el a szektor vezetői számára rendezett Agrár Klub rendezvényen.

Az országok gazdasági teljesítményét jelentősen meghatározza az alkalmazott technológia szintje, mivel a kibocsátást a tőke és a munka növekedése mellett nagyban meghatározza a rendelkezésre álló termelési tényezők felhasználásának hatékonysága. Ez az ún. teljes faktorproduktivitás (TFP), ami a technológiai fejlődés, a humántőke képzettségi szintje, a növekvő hatékonyság és a méretgazdaságosság együttes hatását jelzi.

„Az EU agrárszektorában 2005 és 2015 között a TFP átlagosan 0,8%-kal nőtt évente, míg Magyarországon ennek durván a felével, körülbelül 0,4%-kal. Ehhez képest a balti államok és Románia mezőgazdasága 2-4%-os éves növekedést produkált. Jól látható tehát, hogy van még hova fejlődni”

– hangsúlyozta ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője az agrárszakemberek számára rendezett Agrár Klub szakmai rendezvényén.

A mezőgazdaságban a termelékenység növelésének lehetőségei a technológiai haladásban, a növekvő technikai hatékonyságban és a méretgazdaságosság optimalizálásában rejlenek.

„Az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell az alkalmazkodásra és a technológia alkalmazásának elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok – mint például a gépgyártás – hamarabb bevezetik a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez. Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata. Ennek oka több dologban keresendő. Egyrészt a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt

az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is kell hozzá, azonban az EU-ban a gazdáknak mindössze 20-40%-a hajlandó tréningekre költeni”

– hívta fel a figyelmet dr. Popp József, a Debreceni Egyetem professzora.

agrotrend.hu / K&H

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Duplájára emelkedett az Agrár Széchenyi Kártya maximális hitelösszege

Előző

200 millió forint szemléletformálásra a környezettudatosabb hulladékgyűjtésért