Költségcsökkentéssel növeli hatékonyságát az agrárium

A mezőgazdasági cégeknek van még hova fejlődniük a hatékonyságnövelést illetően.

A hazai agrárium számára a költségcsökkentés a termelékenység javításának elsõdleges eszköze. Jelenleg a mezõgazdasági cégek közel fele használ valamilyen hatékonyságnövelõ eszközt, és a következõ három évben az agrárium harmada készül ilyen jellegû beruházásra – derül ki a K&H agrár felmérésébõl.

„Az agrárcégek vezetõi közt végzett kutatásunkból kiderül, hogy jelenleg a vállalatok közel fele (47%) használ valamilyen hatékonyságnövelõ eszközt. A cégek elsõsorban a költségek csökkentésétõl és a termelés bõvítésétõl várják teljesítményük javulását, miközben

a munkaerõ képzését és fejlesztését, valamint a jövõt jelentõ precíziós gazdálkodást a cégek csupán töredéke alkalmazza a hatékonyságnövelés szempontjából”

– részletezte az eredményeket Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési fõosztály vezetõje.

Elsõdleges cél a termelés bõvítése

A jelenlegi 47%-os arányt javíthatja, hogy a mezõgazdasági cégek közel egyharmada tervez hatékonyságnövelõ beruházást a következõ három évben. A tervezett beruházások esetében is legfontosabb cél a termelés bõvítése és a költségcsökkentés, egy jelentõs részük ugyanakkor a piaci reakciókészségüket fejlesztené, valamint a fogyasztói elvárásokhoz igazodna a beruházásokkal. Ez utóbbi két cél azért is kiemelkedõen fontos, mert az agrárium hatványozottan ki van téve az idõjárás okozta nehézségeknek, valamint a fogyasztói igények változása is egyre gyorsabb tempót diktál az élelmiszeriparnak, ezért

elengedhetetlen a gyors alkalmazkodóképesség.

„A számok ígéretesek, azonban az alkalmazni kívánt fõ eszközök nem minden esetben jelentenek jó irányt, hiszen

a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erõteljesebb termelésben rejlik.

Legalább ilyen fontos a technológiafejlesztés, a humán erõforrás tudásszintjének növelése és a mérethatékonyság is. Az ilyen jellegû beruházások azért is igen sürgetõek a szektor számára, mert a következõ, 2020-ban kezdõdõ uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére. Tehát az elõttünk álló 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi erõforrásokkal hatékonyabban kell tudni gazdálkodni” – mondta el Tresó István.