Még adottak a körülmények egy intenzív beruházási ciklus generálására

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai a március 23-án megtartották az immár rendszeres workshop-ot „Finanszírozási folyamatok és támogatások alakulása az élelmiszergazdaságban, 2016” címmel. Az itt elhangzott előadásokban közölt információk, valamint az AKI által publikált Mezőgazdasági Számlarendszerben (MSZR) szereplő adatok már lehetőséget adnak a mezőgazdasági vállalkozások elmúlt évi főbb pénzügyi folyamatainak értékelésére. Ezek alapján összességében megállapítható, hogy hazai mezőgazdaság még mindig kedvező gazdasági kondícióban van, de ennek további erősödése nem várható – olvasható az otpagrar.hu oldalon megjelent elemzésben.

Fotó:Pixabay

2016-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron számolva 5%-kal meghaladta a megelőző évit. Az ágazat teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2015. évi 2 %-os csökkenés után 9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek volumene 13%-kal, az állatok és állati termékek mennyisége 3%-kal nőtt. Ennek következtében a két főágazat kibocsátásának aránya tavaly 64:36 százalék volt, a kedvezőtlen tendencia folytatódott:

tovább nőtt a növénytermesztés aránya az állattenyésztés rovására.

A termelés költségei 2016-ban a 2015. évi szinten maradtak. A termelés során közvetlenül felhasznált inputok mennyisége kismértékben (+2%) emelkedett, beszerzési ára viszont 2%-kal mérséklődött. A legnagyobb tételt jelentő takarmányköltség megegyezett az előző évivel. A felhasznált műtrágya mennyiége 4 %-kal emelkedett, ára viszont közel 10 százalékkal csökkent. A vetőmagköltség is nőtt, viszont az energiaköltség mérséklődött.

Az ágazat pénzügyi helyzetének alakulásában kiemelt szerepet játszanak a támogatások.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 2016-ban 714,2 milliárd forint volt, szemben a megelőző évi 792,2 milliárd forinttal. A jelentős csökkenés elsősorban a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program kései indításának a következménye. A nemzeti költségvetés hozzájárulása is emiatt csökkent, több mint egynegyedével a 2015. évhez képest.

Ennek ellenére az Európai Uniós tagságnak egyik előnye, hogy a növekvő agrártámogatásoknak egyre nagyobb hányadát finanszírozzák közösségi források. A nemzeti költségvetésből biztosított támogatási forrás az elmúlt évben alig 18%-a volt a teljes támogatási keretnek.

A támogatások egészségtelen ágazati eloszlását mutatja,hogy 2016-ban az összes támogatás 58,8%-át kapták a szántóföldi növénytermesztő ágazatok, míg az állattenyésztésre 17,6, a kertészetre 4,3% jutott.

A többi támogatási kifizetés ágazathoz nem volt köthető.

A mezőgazdaság kötelezettségállományának legfontosabb finanszírozója a bankszektor. A második legnagyobb finanszírozót a szállítók jelentik, míg az integrátorok a harmadikak. Az egyéni gazdaságok zöme nem elég nagy ahhoz, hogy a bankok vagy a szállítók finanszírozzák. ők inkább integrátorokon keresztül szerzik meg mind a finanszírozást, mind az inputanyagokat, beruházásaik zömét pedig a lízingtárgy tulajdonjogát át nem engedő lízingcégekkel finanszíroztatják. A társas vállalkozások viszont már elég nagyok ahhoz, hogy közvetlenül a bankok és a szállítók partnerei legyenek, bár az integrátori és a lízingfinanszírozás gyakran ebben a körben is megjelenik.

A mezőgazdasági társas vállalkozások viszonylag kedvező pénzügyi kondícióját, és hitelképességét jelzik, a társas vállalkozások hitelállományának alakulására vonatkozó adatok is.

2010 és 2014 között a hitelállomány hektikusan alakult.

A kereskedelmi bankokban megvolt a forrás és a hitelezési készség is a mezőgazdaság iránt, hiszen a gazdaságok általában jó adósnak minősülnek, lejárt hiteleik állományának aránya messze elmarad a nemzetgazdaság egészére jellemzőtől. Emellett a Növekedési Hitelprogram (NHP) is ösztönzően hatott. 2014-ben a társas vállalkozások teljes hitelállománya már megközelítette a 400 milliárd forintot. 2015-ben és különösen 2016-ban azonban jelentősen – 332 milliárd forintra – esett a társas gazdaságok hitelállománya, ami a beruházási támogatási programok hiányával magyarázható. Ugyanakkor az egyéni gazdaságok hitelállománya 2015 és 2016 között több mint duplájára – mintegy 227 milliárd forintra – emelkedett a „Földet a gazdáknak” program keretében értékesített állami földek finanszírozása következtében.

A vállalkozások kedvező pénzügyi kondícióját mutatja a betétállomány alakulása is. A mezőgazdasági egyéni és társas gazdaságok megtakarítása az elmúlt években folyamatosan növekedett és a betétállomány 2015-ben meghaladta a 600 milliárd forintot és 2016-ban sem következhetett be érdemi változás. Mindez jó alapot jelent a beruházási döntésekhez.

Nemzetgazdasági és ágazati érdek, hogy ezek a pénzek, ne a bankban „feküdjenek”, hanem a mezőgazdaság érdekében kerüljenek felhasználásra.

A Mezőgazdasági Számlarendszer adatai szerint a mezőgazdaságban keletkezett nettó vállalkozói jövedelem 2016-ban folyó áron 20%-al volt magasabb, mint egy évvel korábban, és az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem pedig 13 százalékkal haladta meg az előző évit.

A fenti adatok alapján a mezőgazdasági vállalkozások 2016. évi adózás előtti eredménye is kalkulálható. NAV tényadatok mutatják, hogy az adózás előtti eredmény 2010-et követően folyamatosan emelkedett és 2014-re meghaladta a 173 milliárd forintot. A következő évben azonban drasztikus jövedelemcsökkenés következett azonban be 2015-ben, amiben meghatározó volt a degresszivitás hazánkban alkalmazott módja, amely jelentős forrásokat vont el a – általában nagyobb – gazdaságoktól. Tehát ez a jövedelemcsökkenés nem egyszeri – ár, hozam, stb. – hatásoknak volt a következménye, így várható volt, hogy a versenyképes mezőgazdasági vállalkozások gazdasági ereje csökkenni fog az elkövetkező időszakban. Ezt bizonyítja a 2016. év eredménye, hiszen egy minden szempontból kedvező év ellenére sem sikerült visszakapaszkodni a 2014. évi jövedelemszintre vagy annak közelébe, a kedvező eredmények is csak ahhoz voltak elégségesek, hogy adózás előtt eredmény elérje a két évvel azelőtti érték 73%-át.

A fenti folyamatot tovább árnyalják az üzemtípusonkénti jövedelemvizsgálatok is. A növénytermesztők kiemelkedő jövedelmezőséggel termelnek és ugyancsak kedvező helyzetbe kerültek az elmúlt években az ültetvényes gazdálkodók. Korántsem ennyire rózsás az állattenyésztő gazdaságok helyzete. Ezeknél

a jövedelem hiánya a tevékenység folyamatos felszámolásához vezetett.

A legnagyobb mértékben a sertéstartó üzemeket zárták be. A tejtermelők száma is számottevően mérséklődött, a juh-, kecske- és baromfitartó gazdaságok száma ugyanakkor stagnált.

Fotó:Pixabay

A mezőgazdaság elmúlt éveket jellemző relatíve kedvező gazdasági kondíciói a foglalkoztatásban is megmutatkoztak. Az Mezőgazdasági Számlarendszer szerint az összes mezőgazdasági munkaerő felhasználás 2010 óta folyamatosan növekszik. Ezt a növekedést ugyanakkor elsősorban a fizetett munkaerő létszámának bővülése adja. 2016-ban például az összes mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás megközelítette az előző évit, de folytatódott a korábbi évek tendenciája, azaz a nem fizetett munkaerő-ráfordítás csökkent (-2%), míg a fizetett munkaerő-ráfordítás 4%-kal emelkedett.

A KSH adatbázisa alapján érdemes elemeznünk a beruházások alakulását is.

A mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásai az 2010-et követően folyamatosan emelkedtek és teljesítményértékük 2014-ben elérte a 325,9 milliárd forintot. A növekedés 2015-ig tartott, amikor– a fejlesztési támogatáscsökkenések már említett hatása miatt – drasztikus visszaesés következett be. A változatlan áron számított beruházások 2014-re 40%-kal növekedtek a 2010. évihez képest, de ezt követően egyetlen év alatt visszaestek a 2010. évi szintre. Ez az érték csökkent tovább 2016-ban közel 8%-kal, ami azt jelenti, hogy ezalatt a két év alatt egyharmadával csökkent az ágazat éves beruházási teljesítménye. Ugyanakkor az elkövetkező 2-3 évben a

jelentős mértékű beruházási volumen-növekedés várható

a Vidékfejlesztési Program fejlesztési pályázatainak köszönhetően.

Ezek a folyamatok a fejlesztésekben résztvevő kivitelezők és forgalmazók áraira is hatottak, és

sajnos nem a mezőgazdasági szereplők számára kedvezően.

Amikor ugyanis a beruházások megvalósításához igényelhető támogatások növekedtek, vagy a támogatási lehetőségek bővültek, az áremelésre ösztönzött a beszállítóknál. A költségvetési periódusokat az uniós csatlakozás óta ciklikusság jellemzi. A támogatásbőségnél, a „hullámhegyeken” jön az áremelés. Így a támogatás egy része nem a termelőnél, hanem a nemzetgazdaság más szektoraiban realizálódott, „elszivárgott” az ágazatból.

Fontos agrárpolitikai lépés lenne ezért a fejlesztési támogatások évek közti ingadozásának mérséklése.

Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, mint amit 2015 végén is megtehettünk volna: az adatok összességében azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság még napjainkban is relatíve kedvező helyzetben van, amit pedig a versenyképesség javulását eredményező fejlesztésekre lehet (és kell!) kihasználni. Ugyanakkor 2015-ben drasztikusan romlott a nagyobb társas vállalkozások jövedelmi helyzete, és a ritka kedvező 2016. év sem tudta visszaállítani a korábbi szintet. Ez az elkövetkező években ronthat a versenyképességen.

Még mindig erős a gazdaságok pénzügyi helyzete, jelentősek a megtakarítások, kedvezőek a területalapú támogatások, és a Vidékfejlesztési Program jogcímei is jó lehetőséget jelentenek a fejlesztésekre. Ráadásul mindezek mellett alacsonyak a hitelkamatok. Elmondhatjuk tehát, hogy bár folyamatosan gyengülve, de még adottak a körülmények egy intenzív beruházási ciklus generálására. Ez azonban önmagában még nem elegendő: a források ugyanis csak akkor mozdulnak meg, akkor gerjesztenek beruházásokat, ha ehhez hosszú távra stabilnak remélt agrárpolitikai környezet kapcsolódik.

agrotrend.hu / otpagrar.hu