A Brexit hatása a mezőgazdaságra

Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme.

Hivatalosan is bejelentették, hogy a kilépést pártoló tábor nyerte meg a brit EU-tagságról tartott népszavazást. Jenny Watson, a brit választási bizottság elnöke a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson 33,6 millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak. Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra.

Az 55 ezer tagot számláló brit Országos Gazdaszövetség (NFU) nyilatkozatának előzményeként a testület 90 fős tanácsa – amelyben az angliai és walesi megyék mezőgazdászainak képviselői vesznek részt – szavazással döntött a szervezet álláspontjának kialakításáról. A döntés előtt az NFU országszerte 28 vitafórumot rendezett, amelyeken a mezőgazdasági termelők kifejthették véleményüket arról, milyen hatást gyakorolna a brit agrárszektor működési környezetére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az NFU tanácsának döntése után kiadott közlemény szerint a szervezet nem vesz részt ugyan a brit EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás kampányában, de a kilépéssel járó lehetséges következmények széles körét mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a brit gazdálkodók érdekeit Nagy-Britannia további EU-tagsága szolgálja a legjobban.

Az NFU elnöke, Meurig Raymond a BBC-nek elmondta, hogy a tanács tagjainak elsöprő többsége a brit EU-tagságot pártoló nyilatkozatra szavazott. Nemrégiben a brit kormány is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból, azt a brit mezőgazdaság is komolyan megszenvedheti.

A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda 28 oldalas tanulmánya hangsúlyozta, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az unión kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal – köztük Norvégiával és Svájccal – szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az EU-val. Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá az unió egységes belső piacához.

A brit mezőgazdasági termelők szövetsége előtt nem sokkal a brit ipari szektor legnagyobb érdekképviseleti szervezete is Nagy-Britannia további EU-tagsága mellett foglalt állást, számításokkal alátámasztva azt a véleményét, hogy a kilépés súlyos gazdasági kockázatokkal jár. A Brit Iparszövetség (CBI) közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék (GDP) már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad. A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font (22 ezer-39 ezer milliárd forint) – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig 2015-ös árfolyamokon számolva.

A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik.

Philip Hammond brit külügyminiszter a végeredmény hivatalos bejelentése után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.

agrotrend.hu