A hét témája: szüreti és borpiaci kilátások

Mindezt Sidlovits Diánától, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti csoportvezetőjétől hallottuk. ő volt az egyik előadója a NAK Élelmiszer-ipari körkép 2017. című rendezvénysorozatának, amely ezúttal az alkoholos italgyártásról szólt.

Sidlovits Diána, kertészeti csoportvezető NAK – fotó: agrotrend

Mindenhol két héttel korábban kezdődött a szüret

Mint emlékeztetett, 2017 a szélsőséges időjárás éve volt Európában: téli hidegrekordok dőltek meg, a tavaszi fagyok is több hullámban érkeztek. Nyáron pedig melegrekordok születtek, a hőség szárazsággal, heves viharokkal, jégesőkkel járt együtt.

A kárbejelentésekből kitűnik, hogy Bács-Kiskun megyét, a legnagyobb szőlőtermelő területünket is igen erősen érintette a téli fagykár is, Heves megyében a tavaszi fagy és a jégeső okozott problémát, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Győr Sopron megyében szintén, Tolna megyében pedig a jégeső.

De még így is elég jól állunk a többi bortermelő ország képest! Még nincsenek hivatalos adatok,

a szakmai szervezetek közlése szerint Franciaországban 18, Olaszországban 24, Spanyolországban 12, Portugáliában pedig 10 százalékkal kevesebb termést várnak.

Franciaországban 1991, Olaszországban pedig 1947 óta nem volt ilyen gyenge a termés. Az EU-ban öt év átlagához képest 12 százalékkal lesz kevesebb a borszőlő.

Tehát Magyarország viszonylag jól átvészelte ezt a helyzetet, nagyjából úgy, mint a meggyágazat: a versenytársainké elfagyott, Magyarországon viszont az ültetvények jó része megmenekült a károsodástól.

Idehaza gyakorlatilag mozaikszerűen, néhány borvidéket érintve jelentkezik a kiesés. A várható borszőlőtermés a júliusi becslések alapján 488 ezer tonna körül alakul, megközelítőleg annyi lesz, mint amennyi tavaly volt.

Egész Európában nagyjából két héttel a megszokottnál korábban kezdődik/kezdődött a szüret. Európa-szerte jó minőség várható, a növények egészségügyi állapota rendben van, ilyen szempontból nincs probléma. Ami problémát jelent, hogy az árak Magyarországon relatíve alacsonyak, noha minden mutató arra utal, hogy idén nem lesz bortúltermelés. A héten 60-65 Ft-ért vettek bizonyos fehér szőlőfajtákat. „Bízom benne, hogyan minőségi faktor felfelé mozgatja majd az árakat” – tette hozzá.

Magyarországon várhatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségű, összesen 2,9 millió hektoliter bor készül. Néhány borvidéken lesz terméskiesés: a Kunságban, a Mátrában és Szekszárdon.

fotó:123rf

A szőlőterület

A 2016. év termelési adatait áttekintve Sidlovits Diána elmondta:

tavaly a világon 7,5 millió hektáron termeltek szőlőt. Ez 2000 óta 4 százalékos csökkenést jelent, főleg az európai országokban és Törökországban.

Ugyanakkor Kína, India, Chile és Új-Zéland szignifikáns növekedést produkált. Az Egyesült Államok és a támogatott szőlőkivágások befejezése óta Spanyolország és Franciaország termelése stabil. Öt ország adja a világ szőlőterületének 50 százalékát: Spanyolország 13, Kína 11, Franciaország 10, Olaszország 9, Törökország pedig 7 százalékot.

A világ szőlőtermése 77,3 millió tonna, tehát nagyjából 10 tonna/hektár a termésátlag. A felhasználható szőlőtermés 73,5 millió tonna, 53 százalékát (39,6 millió tonna) feldolgozzák, 36,6 millió tonnából bort állítanak elő, 276 millió hektolitert, a többi ipari felhasználásra megy.

Magyarország szőlőterülete az EU-tagságunk óta 33 százalékkal lett kisebb, tavaly 63,5 ezer hektárnyi volt.

A kivágási támogatás (2008-2011) 5700 hektárral csökkentette a termőterületet. De hozzájárult a más hazai kertészeti kultúrákhoz képest alacsony jövedelmezősége is. Csak egy példa: míg almából az egy hektárra jutó ágazati eredmény 503 371 Ft, addig borszőlőből mindössze 241 808 Ft.

EU-összehasonlításban Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban kétszer-háromszor jövedelmezőbb a szőlőtermesztés, mint nálunk. Portugáliával, Bulgáriával és Romániával vagyunk e tekintetben egy szinten. Ráadásul nálunk a legnagyobb jövedelemingadozás. A szőlőterületek általános csökkenése ugyanakkor hét borvidékre nem vonatkozik: Tolnára, Villányra, Szekszárdra, Balatonboglárra, Pannonhalmára, Etyek-Budára és Neszmélyre.

A szőlőfajták

Sidlovits Diána beszélt a szőlőfajtákról is: a világon 10 000 ismert szőlőfajta van, de mindössze 13 adja a terület egy harmadát. De a felén is csak 33 szőlőfajta osztozik. Az első öt helyen a Kyoho (365 ha) csemegeszőlő, a Cabernet Sauvignon (340 ha) borszőlő, a Sultanina (300 ezer ha) csemege, bor, mazsola, a Merlot (266 ezer ha) borszőlő és a Tempranillo (231 ezer ha) borszőlő áll.

Magyarországon az öt legfontosabb fajta szőlő a terület egy harmadát adja: a Kékfrankos 11 százalék, a Furmint, a Cserszegi fűszeres, a Bianca és az Olaszrizling 6-6 százalékkal.

A bortermelés

267 millió hektoliter bort állítottak elő 2016-ban, ez 3 százalékos csökkenés az előző évhez képest a helyenként kedvezőtlen időjárás miatt. Egyébként 2000 óta 4 százalékos a visszaesés. Három ország adja a világ bortermelésének 50 százalékát: Olaszország 19 % (50,9m mhl) Franciaország 16 % (43,5 mhl) és Spanyolország 15 % (39,3 mhl).

Magyarország bortermelése öt év átlagában évi 2,5 millió hektoliter

A borfogyasztás

A világ borfogyasztása stabilizálódni látszik 240 millió hektoliter körül. Öt ország adja a világ borfogyasztásának 50 százalékát: USA (13 %), Franciaország (11 %) Olaszország (9 %), Németország (8 %) és Kína (7 %). Jól látható tendencia, hogy 2010 óta tovább csökken a tradicionális borfogyasztó országok fogyasztása. Szignifikáns növekedést az Egyesült Államok és Kína mutat.

Az egy főre jutó borfogyasztásban Portugália vezet 54 liter/fő/év. Dobogós még Franciaország (51,8 l/fő/év) és Olaszország (41,5 l/fő/év). Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a 26,4 l/fő/év fogyasztásával. Az USA fogyasztása 11,9, Kínáé pedig 1,4 l/fő/év.

fotó:123rf

A borpiac

A bor élénkülő nemzetközi kereskedelmet mutat 2000 és 2016 között. Mennyisége 73 százalékos növekedést mutat, értéke két és félszeresére nőtt, az egy literre eső átlagár 40 százalékkal lett magasabb. A világon minden elfogyasztott 5 palack borból kettő külpiacról származik (2000-ben: négyből egy). A rozé mutatja a legdinamikusabb fejlődést. Fogyasztása 2014-ben 22,3 millió hektoliter volt, piaci részesedése pedig 9,5 százalék.

A világ legnagyobb borexportálói mennyiségben: Spanyolország, Olaszország és Franciaország, piaci részesedésük 55 százalék. Értéket tekintve Franciaország (28%) és Olaszország (19%) uralják a piacot.

A két legnagyobb borexportáló eltérő stratégiát képvisel: Spanyolország inkább az alacsonyabb átlagárakat, a tömegborokat, Franciaország pedig a magasabb hozzáadott értékű borokat képviseli. Mennyiségben Spanyolország állja leginkább a versenyt, értékben Franciaország, Olaszország, Chile, az Egyesült Államok és Új-Zéland nőtt a legjelentősebb mértékben.

A világ legnagyobb borimportálói: Németország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Kanada, Oroszország, Hollandia, Belgium és Japán. A növekedés 2015-ben 15 százalék volt. Az Egyesült Államok és Ázsia importja bővült a legdinamikusabban.

Magyarország borexportja 2016-ban: mennyisége 650 000 hektoliter, ez 3,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. Értéke: 68,7 millió euró. Átlagárban ez 1,30 eurót jelent literenként.

    Mire figyeljünk?

• A világ borpiacának motorjai: Ázsia (Kína, India, Japán) és USA.
• Európa marad a világ legnagyobb borfogyasztója: Németország, Egyesült Királyság. Feltörekvőben van Csehország, Lengyelország és a skandináv országok.
• Az importőrök tekintetében nem várható változás (Németország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kína).

Fontos a termelőknek figyelni arra, hogy

a rozé, a pezsgők és a prémium borok iránt tovább nő a kereslet!

agrotrend.hu / P.G.