A világpiac több tejzsírt szeretne, amihez fajtaváltásra van szükség

A tejpiacon világszinten és az Európai Unióban is növekvő kereslet mutatkozik – mutatott rá az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója kedden, Velencén a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács VII. nemzetközi tejágazati konferenciáján.

Juhász Anikó nyitóelõadásában hangsúlyozta, hogy a kereslet növekedése a sajt és a vaj esetében lassabb ütemû, a tejszínnél gyorsabb, miközben a folyadéktejnél az uniós kereslet csökken.

fotó:123rf

Elmondta, hogy a globális kereslet növekedésének nagy részét Kína, India, az Egyesült Államok és Afrika szubszaharai régiója generálja. Megjegyezte, hogy ezek távoli piacok, ráadásul alapvetõen más termékeket keresnek, mint amit a magyar tejtermelõk elõállítanak.

A fõigazgató közölte, hogy

a feldolgozott tejtermékek növekedési üteme 2,5 százalékos a világon, ami leginkább Indiának köszönhetõ.

A globális fogyasztási növekedés motorjának nevezte a fagyasztott pizzára szórható sajttermékeket, illetve Afrika esetében a tejzsírral kevert sovány tejport, amit lisztként alkalmaznak a háztartások.

Juhász Anikó beszélt a tejelõ tehéntartás nemzetközi mutatóinak alakulásáról is, amit 110 tagország adatai alapján állítottak össze. Ezek alapján a munkaerõ költsége Nyugat-Európában magasabb, mint keleten, de az alapanyagköltségeknél fordított az arány és az egy tehénre jutó hozamban is fejlõdésre van szükség Kelet-Európában.

Mint mondta, a világpiac több tejzsírt szeretne, amihez fajtaváltásra van szükség. Nyugat-Európában már elkezdõdött ez a folyamat, próbálják támogatásokkal is ösztönözni a gazdákat a váltásra.

A fajtákkal szembeni elvárások

a hosszabb ideig termelésben tarthatóság,
a betegségekkel szembeni kisebb érzékenység,
a nagyobb zsírtartalmú tej.

fotó:123rf

Mélykuti Tibor a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a jövõ kihívásai között a magyarországi tejfogyasztás növelését, hiszen míg

Magyarországon fejenként 160-165 liter az éves tejfogyasztás, addig például Finnországban ez a mutató 400 liter.

Fontosnak nevezte a tisztességtelen piaci szereplõk jelenlétének, továbbá az élelmiszerhamisítások és az áfacsalások megszüntetését az ágazatban.

Úgy vélte,

mindezekre jó megoldás lehet a tej és az alapvetõ tejtermékek áfájának csökkentése.

Jelezte, hogy szorgalmazzák az UHT tejek, a vajkészítmények és a félkemény sajtok forgalmi adójának mérséklését, hiszen egyrészt 12-13 százalékos árcsökkenést és ezzel a fogyasztás várható növekedését eredményezné, másrészt a csalásokat és az élelmiszerhamisítást is jelentõsen csökkentené.

Mélykuti Tibor örömének adott hangot amiatt, hogy a terméktanácsba belépett a kiskereskedelmi áruházláncok többsége, s ezzel sikerült a magyar UHT tej arányát a 2011-ben tapasztalt 10-20 százalékról 2016-ra 85 százalék fölé emelni a boltok polcain.

Benedicte Masure a 23 tagállamot tömörítõ Európai Tejipari Szövetség fõtitkár-helyettese elmondta, hogy Magyarország még nem tagja a tömörülésnek, de tárgyalnak a csatlakozásról.

Elõadásában rámutatott, hogy az EU-ban 700 ezer gazdálkodó tart tejelõ marhát és évente 160 millió tonna tejet állítanak elõ. Az unióban 12 ezer tejfeldolgozó üzem van, amelyekben a tejipari feldolgozás területén mintegy 300 ezer embert foglalkoztatnak.