A virslik vannak az élen decemberben – a hústartalomra érdemes figyelni

Az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott. A legtöbb virsli decemberben fogy, de nagyobb a forgalma a szalámiknak és egyes füstölt húskészítményeknek is.

Emelkedik a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet az év végi ünnepek előtt. Az éves virsliforgalomnak átlagosan 12-15 százalékát értékesítik decemberben az üzletek – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke.

Éder Tamás kiemelte: ugyan az idei egész évre vonatkozó forgalmi adatokkal még nem rendelkeznek, de az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott. A húskészítmények között a legnagyobb részesedéssel a virsli kategória bír, amelyet a párizsi és a száraz kolbász követ. A virslik esetében folyamatosan nő az előrecsomagolt termékek részesedése a csemegepultos virslikhez képest. Utóbbiak aránya ma már csak 20 százalék körül van – tette hozzá.

fotó:MTI

Felidézte: augusztusban változott a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályozása, amelynek hatására néhány termék esetében a kötelező hústartalom növekedése miatt az önköltségek és így a fogyasztói árak is növekedtek. Az elnök úgy fogalmazott: több terméknél a fogyasztói árak növekedése lényegesen elmaradt az önköltségek növekedésétől, ami a gyártók eredménytermelő képességét negatívan befolyásolta.

Ezzel párhuzamosan

egyes gyártók nem változtattak a termékek összetételén, inkább átnevezték azokat,

így néhány, korábban virslinek, szaláminak, párizsinak nevezett termék került a polcokra "rúd", "pálcika", "szelet" és egyéb fantázianeveken. – Mindezek miatt az idei évi forgalmakat az egyes termékkategóriákon belül nehéz összehasonlítani a megelőző évekkel – magyarázta.

Közlése szerint a Hússzövetség a Európai Unión belüli szabad árumozgás miatt megbízható adatokkal nem rendelkezik a húskészítmény-importról.

Az élelmiszerkönyv változása befolyásolta a piaci helyzetet,

az import termékek esetében nehezebb a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése a belföldön gyártott termékekhez képest.

Ezért a magyar gyártók attól tartanak, hogy a szigorú szabályozásnak nem teljesen megfelelő, ám olcsóbb importtermékek kerülnek a polcokra olyan termékneveken, amely neveket a magyar gyártók nem használhatnak ugyanolyan összetételű termékekre.

Éder Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy

virslinek csak az a húskészítmény nevezhető, amelynek hústartalma legalább 51 százalék felett van, mechanikailag szeparált hústartalma legfeljebb 10 százalék.

agrotrend.hu / MTI