Agrárpiac

Piac

Agrártaktika 2017-re: előre a piaci igényekkel!

A mezőgazdaságban kézzelfoghatóak a fejlődés jelei, de a problémák is. A szántóföldi növénytermesztés mennyiségi sikereit az alacsony árak árnyékolják, de az állattartóknak is leginkább e téren van okuk a panaszra.

Az idei év időjárása támogatta a növénytermesztőket, így szinte minden növényfaj esetén kiemelkedő termésátlagokat könyvelhetnek el a hazai gazdák. Az enyhe tél és a tavaszi fagyok azonban idén is letették névjegyüket, ahogy a kukoricabogár kártétele is jelentős volt. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy a gabonák hozama szinte egyötödével (19,6%), az olajosoké még magasabb mértékben (22,1%) nőtt, ami jórészt a napraforgó rekordtermésének köszönhető (KSH adatok). Utóbbiaknak az ára is közel megfelelő volt az év elején, ami sok gazda gazdasági hasznát alapozta meg megfontolt előszerződések esetén. 

– Ez az a pont, ahol például a Takarék Agrár Központ segítsége forintra váltható. Ügyfeleink egyre gyakrabban fordulnak szerződéskötések előtt tanácsért, előrejelzésért is hozzánk – tájékoztatta az Agrotrend.hu-t Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője.

Ezt az évet is alapvetően meghatározta a nemzetközi piacoktól való függésünk – Fotó: pixabay.com

A kertészeti termékek és a gyümölcsfélék termésmennyisége stagnált (0,1 és -2,7%). Az idei év nagy vesztese ebből a szempontból a burgonya a maga 20 százalékos terméscsökkenésével. Ez elsősorban a területi visszaszorulásnak tudható be, hiszen a hozamok emelkedtek. 

Összességében a növényi és kertészeti termékek piacán 12,6 százalékos növekedést figyelhettünk meg, ami kifejezetten örömteli, hiszen sok növény rekord, illetve rekordközeli termésekkel kerülhetett a magtárakba. Sajnos problémaként idén is megjelent az aratási szezon végére a szárítási és tárolási kapacitás hiánya, ami főként a kisebb gazdákat sújtotta, akiknek így a nyomott áron való értékesítés maradt csak lehetőségül.

Az élő állatok és állati termékek esetén 3,1 százalékos növekedést tapasztalhatunk összességében idén, amiből 3,9 százalékot az állattenyésztési-, 1,2 százalékot pedig az állati termékek volumennövekedése okoz. Részleteiben ez a baromfi, a sertés, a szarvasmarha, valamint az állati termékek közül a tej kibocsátásának növekedését jelenti. 

Csak a takarmányok ára növekedett, azok is minimálisan

A gabonaárak a 2009-10-es szezont juttathatják az eszünkbe, amire már nem szívesen emlékszünk vissza. Az alacsony világpiaci árak annak ellenére nehezítették meg a gazdák életét, hogy több EU-s tagállamban 20 százalék feletti hozamvisszaesést tapasztalhatott gabonákból a tavalyihoz viszonyítva. Ennek megfelelően 2,5 millió tonna feletti exportra számítunk búzából, és 4 millió tonna feletti kiviteli árualap keletkezett kukoricából. 

Egyedül a takarmányok tudtak árnövekedést elkönyvelni minimális mértékben, ami mutatja, hogy a jelenlegi gabonaárak csak jövőre jelenhetnek meg az állattenyésztési ágazatokban haszonként. A gabonaárak 7,4 százalékkal, az ipari növények árai összességében 5 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest. A kertészeti és gyümölcsfélék árainak 5 százalék körüli növekedése (4,4 és 5,2%) javították a szektor életképességét a stagnáló hozamok ellenére. A burgonya magas terméskiesését azonban a 15 százalékos árnövekedés sem tudta ellensúlyozni. 

Ami az élelmiszer terméklánc árainak alakulását illeti, ebben az évben a hullámzások ezen a területen is lecsillapodtak, az árak hibahatáron belüli szinten változtak. Az átlagok mögött a mezőgazdasági árak szokásosan nagyobb kilengései is ott vannak, amelyeket – szintén szokás szerint – az élelmiszeripar kényszerült lenyelni. 


   
 Forrás: KSH  

Összességében a mezőgazdaság örömteli mértékben növelte a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulását (13,9%), amire a volumenváltozás erősen pozitív (17,4%), az árváltozás enyhén negatív (-3,5%) mértékben hatott.  

A támogatások évét zárjuk

Akár lehívásokban bővelkedőnek is nevezhetnénk az évet, persze inkább csak az egyes pillérre vonatkoztatva. A június végén lezárult tavalyi évre vonatkozó közvetlen kifizetések 225 milliárd forintot jelentettek ebben az évben. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint november végéig mintegy 118 milliárd forint SAPS előleg kifizetése történt meg, december első felében pedig további mintegy 20 milliárd forint részkifizetést terveznek. A zöldítés jogcímen az előlegfizetés október 18-án kezdődött, és november végéig közel 44 milliárd forint előleg kifizetése realizálódott.

Az összes, ebben az évben kifizetésre kerülő agrártámogatás mintegy 490 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kibocsátásra vetítve közel 20 százalék a beáramló támogatás. Ebből persze jelentős tétel vándorol tovább, ki a szektorból, például földbérletek formájában, de akkor is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a magas szint már nem sokáig tartható fenn. 

Ahogyan arról beszámoltunk, az MVH szervezeti átalakítása folyamatban van, amiből az ígéretek szerint a gazdálkodók nem sokat fognak észrevenni.

A piaci igényeknek kell előtérbe kerülniük

Ahhoz, hogy helyesen értékeljük az idei agrárévet, mérlegre kell tenni az azt befolyásoló külső és belső tényezőket. A támogatások helyett a piaci igények előtérbe helyezése a gondolkodásban már nagyon időszerû, és nem csak a 2020 utáni időszak bizonytalanságai miatt.

– A megbízható piaci elemzésnek és előrejelzésnek rendkívül fontos szerepe lesz a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás közeli és távoli jövőjében. Ezért agrárszakmai mûhelyünkben, a Takarék Agrár Központban mi is nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy partnereinket a stratégiai és taktikai döntések piaci megalapozásával is segítsük – mondta Fórián Zoltán.

A szemléletbeli fejlődés gyorsulni látszik a magyar agrárgazdaságban – Fotó: 123RF

Egyre többen ismerik fel, hogy a versenyképesség javítása érdekében csúcstechnológiákat kell alkalmazni, ami az idei hozameredményekhez hathatósan hozzá is járult. Ez az év e téren még csak alapozásnak számít 2017-hez és 2018-hoz képest, amikor ugrásszerû beruházás-bővülésre számíthatunk az egész agráriumban. Eközben a digitalizáció, az IT-forradalom szabályosan rázúdul az agrárcégekre, akik közül egyre többen élnek az ezek nyújtotta hatékonysági előnyökkel. 

– Szubjektív kiemelésünkben az év krónikájához tartozik még a „Földet a gazdáknak” program lezajlása és a finanszírozási környezet erőteljes javulása – jelezte a szakember. A soha nem látott mélységben lévő kamatok, a kedvező hitelkondíciók jelentősen erősítik a Takarék Agrárhangulati Indexhez kapcsolódó felmérés eredményét, miszerint a gazdálkodók 82 százaléka az elkövetkező tizenkét hónapban beruházásra készül. 

Nincs kétség afelől, hogy 2017-ben a fokozódó tőkebeáramlás az agráriumban a teljesítmények további javulását fogja eredményezni. Ha ehhez az időjárás is hozzájárul, ismét jó eredmények érhetők el. Az azonban bizonyos, hogy a tömegcikk-piacok továbbra is kínálati nyomás alatt lesznek 2017-ben is, ami azt jelenti, hogy az árak jellemzően nyomottak maradnak, a hatékonyságnövelési kényszer tehát továbbra is erős lesz. 

agrotrend.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés