Az agrárium idei kilátásai

Pedig 2018 tényleg fontos év lesz.

Leginkább azért, mert a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei elkezdik a fejlesztések megvalósítását, ami nem csak az adott üzemek, hanem az egész agrárgazdaság számára kritikus időszakot jelent. Nem elég a támogatást elnyerni, el kell jutni addig is, hogy lehívjuk, a célokat megvalósítjuk, és a vállalásokat teljesítjük. Egyik sem lesz könnyű menet. Nem mellékesen, a projektek a finanszírozói és piaci oldalon is megmérettetnek.

Időjárás

Nem kezdhetjük mással az idei agrárév várakozásainak sorát, mint az időjárással. Az enyhe első napok, hetek máris ráncokat vonnak a gazdák homlokára. Ha marad ez az enyhe idő, akkor magasak lesznek a növényvédelmi költségek, és mivel hosszú még a tél, egy nagyobb fagy komolyan károsíthatja a növényeket. Okulva az elmúlt évek tapasztalataiból, aligha kerül el minket az aszály, a jég, a belvíz és a fagy sem valamilyen mértékben. Ezekre fel kell készülni mind technológiailag, mind a kárenyhítés oldalán.

Vetésszerkezet

Nem nehéz megjósolni, és az őszi vetések is azt mutatják, hogy a vetésszerkezet érdemi változására nem számíthatunk. Az alig egy százalékkal kisebb őszi vetésterület (1,63 millió hektár) 3 százalékkal kisebb gabonaféle, és 5 százalékkal nagyobb repce területből áll össze.

Beruházások

Szintén nem nehéz megjósolni, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházásai tovább fognak emelkedni ebben az évben. Két év csökkenés után a mezőgazdaság beruházásai tavaly az első kilenc hónapban folyó áron 22 százalékkal nőttek. Az idei érték – az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint – a 2014. évi csúcs fölé fog emelkedni.

Forrás: KSH

A beruházások finanszírozásának szerkezete is változni fog azáltal, hogy emelkedni fog a támogatások aránya. A saját forrás aránya (amiben persze a beruházásiakon kívüli támogatások is benne vannak) mérséklődni fog a korábban jellemző igen magas szintjéről. A támogatások mellett a banki hitelek aránya is emelkedni fog, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben egy igen racionális megoldás (főleg, ha több évre fix kondíciókkal tudják felvenni a hitelt).

Forrás: AKI, megjegyzés: a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adati alapján

Támogatások

Az idei költségvetésben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege megközelíti a 900 milliárd forintot, ami 51 milliárd forinttal haladja meg a 2017. évit. A nemzeti támogatások összege 96,7 milliárd forint lesz a tavalyi költségvetésben szereplő 88,5 milliárd forint után.

Piacok

A piaci kilátások csak termék, legfeljebb termékcsoport szinten értelmezhetők, és mélyebb elemzést, terjedelmet igényelnek. Amit ágazati szinten meg tudunk fogalmazni így az év elején, az a várható ártrendek alakulása. Az Erste Agrár Kompetencia Központ nem véletlenül dolgozik az agrárpiaci előrejelzések meghonosításán. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek a megalapozott üzleti döntések meghozatalához. A mögöttünk lévő tíz évben az agrárpiacok globalizálódása elképesztő méreteket öltött. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszámíthatatlanná váltak, mindössze nehezebben átláthatók lettek.

Példaként kiemeljük a tej és a tojás árát. Mindkettő érintett az áfa-csökkentések által, és bizonyítja, hogy bár az adócsökkentés eljutott a vásárlókhoz, a fogyasztói árak alakításában szerepet játszó számos egyéb tényező ezt a hatást könnyen felülírja. Ezen állati termékek termelése a tavalyi szinten maradt, de áraik – nemzetközi hatások mentén – jelentősen emelkedtek. A tej ára majd két évnyi erős esés után 2016 második félévben kezdett el emelkedni alapvetően azért, mert a nemzetközi kereslet ismét meghaladta a kínálatot. Előrejelzésünk szerint, a folyamat az idei év első hónapjaiban ismét – ezúttal kisebb – fordulatot fog venni.

A tojás árának tavaly év végén tapasztalt emelkedése összefügg a szokásos év végi keresleti csúccsal is, de hátterében a növekvő kereslet mellett a piaci kínálat viszonylagos szűke is szerepet játszott. Az áremelkedés tehát a szokásos, de 2016-ban gyorsabb volt, mert a madárinfluenza után az augusztusban-szeptemberben kirobbant fipronil-botrány miatt is csökkent a tojástermelés a kontinensen. E botrány kevéssé érintette Magyarországot, de hatásait mi is érezzük. Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban az elmúlt egy évben duplájára nőtt a tojás csomagolóhelyi értékesítési ára, ezzel szemben nálunk kétharmadával. 2018 elején e magasabb árak ismét korrekcióba fognak fordulni. Ez az év több állati termék esetében is az árak korrekcióját hozhatja.

Utoljára 2013 tavaszán láttunk olyan mértékű áremelkedést, amit a mezőgazdasági árindex 2017 októberében mutatott. A tavaly március óta pozitív tartományban tartózkodó index emelkedése mögött immár ismét nagyobb mértékű növekedést mutatnak a növényi termékek, mint az állatiak. Ez fordulat, hiszen az elmúlt hónapokban sokkal inkább az állatok és állati termékek húzták felfelé az agrárárakat. Az Erste Agrár Kompetencia Központ várakozásai szerint ebben az évben a mezőgazdasági árindex pozitív tartományban fog maradni, de emelkedése le fog lassulni, az év közepén pedig meg is fog állni. Az év második felében pedig már nem számítunk érdemi emelkedésére.

Tavaly az élelmiszer termékláncban szokatlan ár-arányok alakultak ki. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar belföldi eladási árai nőttek, ehhez nagyon hasonló szinten emelkedtek a mezőgazdasági árak, és a sort a fogyasztói árak zárják. Ilyenre hosszú évek óta nem volt példa, hiszen a lánc leggyengébb láncszeme régóta a feldolgozóipar. Idei várakozásink az áremelkedések csökkenését jelzik az egész termékláncban azzal együtt, hogy az élelmiszeripar pozíciója erősödésének tartóssá válását sem valószínűsítjük.

Kritikus pontok

Ahogy arra már e cikk elején utaltunk, kritikus pontokból nem lesz hiány ebben az évben sem. A már emlegetett tényezők mellett a munkaerőhiány, a beruházások megvalósításához kapcsolódó kihívások (költségemelkedés, közbeszerzés, kivitelezők megtalálása, finanszírozás megoldása) a bérköltségek növekedése, a klímaváltozás hatásai, a piaci bizonytalanságok, a fenyegető állatjárványok ’izgalmas’ napokat fognak hozni a gazdáknak idén is.

Kibocsátás

A mintegy 2 százalékkal a 2016. évi csúcstól elmaradó tavalyi kibocsátási érték azt jelzi, hogy ismét sikeres évet zárt a mezőgazdaság. Ráadásul ezt legfeljebb megtorpanásnak, nem pedig a hét éves növekvő trend megtörésének szabad nevezni. A tavalyi számokban jól tetten érhető a kétmillió tonnával kisebb kukoricatermés, vagy éppen a baromfiszektor kisebb kibocsátása.

A beruházások növekedése révén nem csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hatékonysága, hanem időjárási viszonyokkal szembeni ellenállása is javulni fog, ezért az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy – átlagos időjárási és járványmentes körülmények között – idén ismét emelkedhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Következtetés

Várakozásaink szerint, a magyar agrárium növekedése ebben az évben is látványos lesz. Ezt a beruházásokban, a kibocsátásban, az exportban egyaránt várjuk. Persze sok múlik az időjárás kegyén, a piaci folyamatokon, de úgy véljük, hogy a mezőgazdaság tartós növekedési pályán marad. Vesztesei mindig vannak a trendeknek. Idén azok lesznek azok, akik valamilyen okból nem tudják évek óta várt, halogatott beruházásaikat megvalósítani, így halmozódó technológiai elmaradásuk miatt lefelé tartó spirálba kerülhetnek. Ezzel együtt a koncentráció tovább fog emelkedni mind a birtokok, mind az üzemek, mind a kibocsátás szintjén.

Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ