Agrárpiac

Piac

Az alma piaci helyzete – időnként kissé döcögős

Az európai almatermelők már évek óta panaszkodnak az elérhető értékesítési árak miatt (ez alól az idei év kivétel lehet). Lengyelországban növekszik az almatermelés volumene, míg az almafogyasztás alapvetően csökkenő trendet mutat. Amennyiben az alma termesztése mellett kitartanak a termelők, egyre inkább keresik az új lehetőségeket, mint a klub fajtákban rejlő előnyök vagy a biotermelésre való átállás.

100% árelőny?

Az AMI (német Agrárpiaci Kutató Intézet) kutatásai alapján a német fogyasztók évente 80 millió eurót költenek bio almára évente. Lassan növekvő részesedés mellett, ez az összes megvásárolt alma 7%-át teszi ki.

Az egyre koncentrálódó élelmiszer-kiskereskedelem az egy négyzetméterre jutó eredményét javítani kívánja, így nagy hangsúly helyeznek a magasabb értékű termékek eladására. Ebből a szempontból egyértelműen vezetnek a bogyósgyümölcsök és az egzotikus gyümölcsök, míg abszolút „vesztes” helyen áll az alma, azon belül is főként a konvencionális standard fajták. 2016-ban a német fogyasztók 1 kg almáért átlagosan 1,57 Eurót fizettek, míg 1 kg bio almáért átlagosan 2,92 Eurót. Ebből a plusz 85%-ból vajon mennyi juthat a termelőnek?

Az AMI vizsgálatai alapján, a német felvásárlók, termelői szervezetek felvásárlói ára 2014 és 2016 között mégis kedvezően alakult a bioalmát termelők számára. 100-115%-kos felárat kaptak kg-ként átlagosan a bio almát termelők a konvencionális almát termelőkkel szemben. A folyamat okaként az AMI a konvencionális alma iránti csökkenő keresletet jelöli meg.

fotó:Pixabay

Kérdésként merülhet fel, hogy meddig növekedhet a bio alma keresleti piaca? Németországban elsősorban az északi termelők mutatnak hajlandóságot a biotermelésre való átállásra.

Arra, hogy a bio alma piaca milyen irányba mozdulhat el a növekvő kínálat eredményeként, több forgatókönyv is létezik. Az egyszer biztos, hogy

a nyugat-európai bio alma piacát, az orosz embargó sem befolyásolja, így egy fajta „oázisként” működik.

Aktív információcserére van szükség, hiszen a bioszektor fontos kérdések előtt áll a jövőben, ami a növekedést, vagy éppen a csökkenést illeti.

Jogosan merülnek fel az alábbi kérdések egy biológiai termelésre való átállás kapcsán:

  • Megéri átállni a biotermelésre?

  • A várhatóan alacsonyabb hozam és az emelkedett költségeket fedezi-e a piaci ár?

Megfelelő kommunikáció mellett ezen kérdések megválaszolásra is kerülhetnek, áll konklúzióként az AMI Kft. szakembere Helwig Schwartau írásában.

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés