Búcsút intünk az öt évtizedet megélt uniós kvótarendszernek – nálunk is csökkenni fognak a cukorárak

A cukorrépa betakarításával egyidejűleg indul a cukorgyári kampány Kaposvárott. A hónap végén kivezetik az öt évtizedet élt uniós cukorkvótarendszert. Az utóbbi két évben több mint ötven százalékkal emelkedett a cukor fogyasztói ára, a Takarék Agrár Központ arra számít, hogy eljött a csökkentés ideje.

A belföldi cukorpiac mintegy tíz százalékkal növekedett a 2012-es mélypontja óta, ismét évi harminc kilogramm felett van az egy főre jutó fogyasztás. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a cukorrépa 16 ezer hektárnyi területe 2,8 százalékkal nőtt tavaly, a betakarított mennyisége, ami 1,1 millió tonna, tizennyolc százalékkal gyarapodott, a termésátlag (67,5 tonna/hektár) is emelkedett.

Most takarítják be a cukorrépát, a kaposvári gyárban napi több ezer tonna cukorrépa feldolgozása kezdődik meg.

fotó:Pixabay

Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője a Magyar Hírlapnak elmondta,

Magyarország hosszú évek óta jó levezető piac a térség cukorfelesleggel rendelkező termelői számára.

Ennek mértékét jól jelzi a tavalyi 241 ezer tonnás külkereskedelmi deficitünk. A behozatal az év második felében szokott felfutni. Az mindenesetre szembetűnő, hogy az évi 105,4 ezer tonnás kvótánk milyen alacsony önellátást tett lehetővé. A magyar cukorpiac erősen importfüggő, nem véletlen, hogy a nemzetközi trendek erősen hatással vannak a hazai árakra. A legutóbbi mélypont, 2015 júniusa óta több mint ötven, az év eleje óta pedig mintegy négy százalékkal emelkedett a cukor fogyasztói ára. A Takarék Agrár Központ arra számít, hogy az előttünk álló hónapokban nálunk is csökkenni fognak a cukorárak.

Fórián Zoltán jelezte, ahogy a világpiacon, úgy 2015 vége és 2017 februárja között az Európai Unióban is emelkedtek a cukorárak. Jelenleg magasabb az uniós ár, mint a világpiaci. A háttérben Pakisztán növekvő kibocsátása és a brazil valuta, a reál gyengülése miatti árcsökkenés áll. Szerinte

jövőre a világ cukortermelése várhatóan nagyobb mértékben emelkedik majd, mint a felhasználása, ezért két deficites év után négy-öt millió tonnás többletre lehet számítani, ami lefelé nyomja majd az árakat.

A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője felhívta a figyelmet arra, hogy e hónap végével búcsút intünk az 1968-ban bevezetett cukorpiaci szabályozásnak, amely kvótákkal, minimumárakkal, behozatali vámokkal és támogatásokkal védi az Európai Unión belüli cukorrépa-termesztést és cukorgyártást.

A cukorpiaci szabályozást 2006-ban kezdték komoly átalakításnak alávetni, miután a Kereskedelmi Világszervezet elfogadta több harmadik ország kifogását, miszerint az EU cukorpiaci rendtartása torzítja a piacot. Elindult az intervenciós ár (minimális felvásárlási ár) csökkentése, és egy alapot hoztak létre a termeléssel felhagyók számára. A reform következményeképpen 2006 és 2009 között 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le a tagállamok, és öt uniós tagállamban (Bulgária, Írország, Lettország, Portugália, Szlovénia) teljesen megszűnt a cukorgyártás. A cukorpiaci rendtartás kivezetéséről 2013-ban született döntés.

Fórián Zoltán megjegyezte, a folyamat fontos következménye, hogy

a tagállamok között koncentrálódik a cukorrépa termelése.

A tizenhét répatermelő tagállamból leginkább Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és Lengyelország növeli termelését, miközben az öt legnagyobb termelő az unió kibocsátásának mintegy hetven százalékát adja.

A kvótarendszer kivezetésének másik fontos következménye, hogy

a korábban cukorimportot legfeljebb preferenciális kvótákon keresztül ismerő EU nettó importőrré vált.

Ez leginkább a finomítatlan nyerscukorra vonatkozik. Középtávon azonban, ahogy a közösség cukorpiaca alkalmazkodik a világpiachoz, újra enyhe nettó exportőri pozícióba kerülhet, a cukortermelés évi 18,3-18,5 millió tonna körül stabilizálódhat.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu