Felértékelődik a keleti nyitás stratégia

Felértékelődik a magyar kormány keleti nyitás stratégiája, amely nemcsak az exportpiacok megszerzésére irányult, hanem tőkevonzásra is – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Magyar Külgazdasági Szövetség közgyűlésén, Budapesten. Kiemelte: a kínai beruházások elterjedése Európában megállíthatatlan folyamat, a magyar kormány célja, hogy az Európába irányuló kínai tőkéből minél többet Magyarországra hozzon.

Sikernek nevezte a miniszter, hogy Közép-Európában a legtöbb kínai beruházás Magyarországra érkezett, értéke meghaladja a 4,1 milliárd eurót. A térségből a magyar cégek exportálnak a legtöbbet Kínába, továbbá magyar vállalatok rendelkeznek Közép-Európából a legtöbb Kínába irányuló élelmiszerexportálási engedéllyel, valamint Magyarországnak van a legszorosabb pénzügyi együttműködése Kínával.

Szijjártó Péter felidézte, a magyar miniszterelnök legutóbbi kínai látogatásán megállapodtak arról, hogy Magyarország és Kína együttműködését az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelik, ez a legmagasabb kínai besorolási kategória. A közgyűlésen a külgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a kialakuló új világrend folyamatosan alakítja a környezetet, az új politikai, gazdasági stratégiák, az új technológiák megváltoztatják a versenyképesség, a siker kritériumait is.

Kifejtette: a globalizáció régió modellje – amelyet a nyugatról kelet felé áramló tőke jellemzett – kifulladt, az új modellben a gazdasági lendületet biztosító húzóerő keleten van. A befektethető pénz jó része keleten, Ázsiában halmozódott fel, a távol-keleti erős vállalatok egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a világban.

Szijjártó Péter szólt arról, a magyar kormány az idén bevezette a befektetés ösztönzési rendszerében a technológia intenzív költségvetési támogatási kategóriát, továbbá beszállító fejlesztési programot indított a magyar kkv-k számára, és erősíti az Eximbank a kkv-k exportpiaci sikereit segítő hitelezési tevékenységét. A miniszter szerint az első három hónap külkereskedelmi adataiból az látszik, hogy a magyar külgazdaság a tavalyi után az idén is rekordokat dönt.

Egyre szorosabbakká válnak a kereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Kína között, különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalma tekintetében – tájékoztatott közleményében az agrártárca. A két ország szakterületi és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről egyeztetett Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Qu Dongyu, kínai mezőgazdasági miniszterhelyettes május 18-án Hanzhouban.

A találkozón a kínai miniszterhelyettes elmondta, hogy Közép-Kelet-Európa térségében Magyarország fontos reláció, és a kínai fél is nagyra értékeli a Kína – KKE 16+1, valamint az „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés keretei közötti magyar aktivitást. Czerván György felvetette, hogy Magyarország további lehetőségeket is lát a újabb termékek exportjára.

A magyar termelőknek is kedvező hír, hogy hamarosan megindulhat a tejkiszállítás, valamint előrehaladott állapotban van a kukoricára vonatkozó eljárásrend egyeztetése is. Qu Dongyu miniszterhelyettes jelezte, hogy Kínában kedveltek a magyar borok, ezért jó lehetőség kínálkozik a magyar kivitel növelésére a megfelelő minőségi feltételek és árelőny következtében.

Az Földművelésügyi Minisztérium (FM) delegációja május 19-én, pénteken Pekingben egyeztetett a kínai karanténhivatal vezetőjével, Li Yuanping miniszterhelyettessel, a folyamatban levő és a tervezett eljárásokról. A találkozón a kínai fél megerősítette, hogy dolgoznak a tejre, egyes húsokra, valamint a kukoricára vonatkozó dokumentumokon, valamint a két fél egyeztetett a magyar földrajzi árujelzők és hungarikumok kínai védelméről egy EU-s megállapodás keretében.

Czerván György beszámolt a madárinfluenzával kapcsolatos hazai intézkedésekről, kínai partnere pedig megerősítette, hogy Kína az Állategészségügyi Világszervezet tagjaként elfogadja a szervezet döntéseit ebben a témában.

agrotrend.hu / MTI,FM