Agrárpiac

Piac

Futótűz indult Baranyából a CETA-ügyben – a címzett a Magyar Kormány és az EU

Tíz baranyai önkormányzat tűzte és tűzi napirendre rövid időn belül a CETA elleni tiltakozásról szóló határozatokat. A Barcelonai Nyilatkozat aláíróihoz csatlakoznának, s ezzel jelképesen TTIP és CETA-mentes övezet kívánnak lenni. Felszólítják a képviselőket, hogy ne szavazzák meg az egyezmény ratifikálását.

Határozatban kérik fel a Kormányt, forduljon az Európa Unió Bíróságához annak megvizsgálása érdekében, hogy az egyezményben szereplő befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az uniós joggal! Martonfa az első magyarországi CETA és TTIP-mentes önkormányzat! A polgármesterrel, Bosnyák Attila Andrással beszélgettünk.

– Már két baranyai település CETA-mentes – az első Martonfa – miért?

– Igen, és Hosszúhetény, a szomszéd falu a második.

– Politikai nyomásgyakorlás?

– Nem. A magyar gazdálkodók, a magyar emberek és a jövő generációja miatt nem mindegy, mit döntünk a kérdésben. A képviselő-testület egy része már tavaly ugyanezen az állásponton volt mind a gazdasági, mind a természetvédelmi és egészségvédelmi okok miatt. Azt gondoljuk, a természet dolgába beavatkozni emberi kézzel, nem vezet jó eredményre. Ez könnyen belátható. Márpedig a két egyezmény épp ez ellen van. Mi helyben termelünk, van szociális szövetkezetünk, van mezőgazdasági programunk, és vegyszermentesen állítunk elő mindent. Van egy 14 sertésből álló állatállományunk, azokat tilos táppal etetni, abszolút a hagyományos állattartás híve vagyok. Szántóföldi növényeket is termelünk. Tavaly például az árpát teljesen vegyszermentesen tudtuk learatni, a takarmányokat mind magunk állítjuk elő, a selejtes zöldségáruval etetjük az állatokat. Az USA-ban és Kanadában teljesen másképp gondolkodnak erről, legalábbis a nagyvállalatok. Egy gazdasági társaság fejének mindig a hosszú távú profit az érdeke, nem a tényleges talajvédelem, növényvédelem, rágcsálóirtás, és sorolhatnám. Nyilván a vegyi anyagok ennek megfelelően vannak kikísérletezve. A részleges eredmény a cél, és a profit. Nyilván üzleti fejjel gondolkodva őket is meg lehet érteni, csak kérdés, hogy a felelős gondolkodás hol van, és hova vezet a puszta gazdasági érdek.

– Nézzük a szakmai érveket, melyek a tiltakozás alapjául szolgálnak! Az egyik legfőbb gond, hogy a CETA lehetővé tenné, hogy a kanadai leányvállalattal is rendelkező géntechnológiai cégek hazánkat bepereljék a génmódosított kukorica termesztésének tilalma miatt.

– Én nem agrárszakember vagyok, csak egy polgármester és magánember, aki igyekszik felelősen gondolkodni. Az nagy gond, hogy a szabadkereskedelmi egyezményeknél az államot is perelheti a multi az elmaradt profit miatt.

– További gond, hogy az EU és Kanada közötti egyezményben közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” Ez pedig azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszer-biztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezhetik.

– Épp most olvastam egy cikket Kanadáról, hogy hormonkezelik a sertésállományt, hogy minél előbb hízzon. Természetellenesen, mesterségesen gyorsítják a növekedést. Ez nemcsak ártalmas az egészségre, de a minőség is jelentősen csökken. Az amerikai szabályozási rendszer átvétele az EU-ban azt jelentené, hogy nem az elővigyázatosság lenne a fő szempont, hanem a sokat emlegetett profitérdek.

– Aggodalom van amiatt, hogy ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg, és a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a génmódosított szervezetek európai engedélyezése vagy az EU feloldaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekre vonatkozó zéró toleranciát az élelmiszerekben és a vetőmagokban, azzal legálissá válna a GMO-szennyezés.

– Hiába is tiltják mondjuk a magyar törvények, az átporzással ide is bekerülne, és megfertőződnének a növények, az állományok. De már vannak GMO-szennyezett területek Európában. A tanulmány szerint a növényvédő szerek megítélése is más lenne. Ha a vegyipari lobbi hatására az EU is átvenné az amerikai engedélyezési rendszert, így sok, az EU-ban betiltott növényvédő szer felhasználását engedélyezné ismét.

– Az Alaptörvény tartalmazza ugyan hazánk génmódosítás-mentességet, Önök úgy vélik, ez nem nyújt teljes mértékű garanciát.

– A nyitott határok mellett ki fogja ellenőrizni, hogy más országokból milyen vetőmagok kerülnek be? Az átporzást már említettem. Ha az EU-ba bejön, azt már nem tudja a magyar Alaptörvény kivédeni, hogy hozzánk is bekerüljön.

– És a bioágazat teljes tönkretétele miatt is aggódnak a szakemberek.

– A multik megjelenése biztosan tönkretenné a kistermelők pozícióját. Nem tudják felvenni a versenyt a tőkeerős nagyvállalatokkal.

– Mit szeretnének Önök az aláírásgyűjtéssel?

– Meggyőződésem, hogy ha a téma népszavazásra kerülne, a magyar társadalom nagy része ugyanezen az állásponton volna. Sajnos a média nem adott a témának kellő figyelmet, nem volt megfelelő elemzés és tájékoztatás. Aki viszont utánanézett, tudja, hogy milyen potenciális veszélyek előtt állunk. Azt gondoljuk, ha önkormányzati szinten az Unió településeinek jórésze csatlakozna, akkor talán a politikai elitet rábírnánk arra, hogy átgondolják ezt a kérdést. Nyilván tudjuk, hogy az EU-t is a multinacionális tőke mozgatja, de abban bízunk, hogy a magyar és az uniós politikai vezetés fellép a génmódosítás-mentes Európa érdekében. A címzettünk a Magyar Kormány és az EU.

agrotrend.hu / GG.

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook