Agrárpiac

Piac

Gondban a termelők: gyatra mézutánzatok lepték el a piacokat

Hosszú évek alatt sok-sok keserűséget kellett lenyelniük a magyar, és így a jászkunsági méhészeknek, mire a hamisított mézek tavaly végre eltűntek a hazai boltok polcairól. Mára azonban újra rossz a szájízük a termelőknek, mégpedig a nyomott árak miatt, ami ugyancsak a mézhamisításokra vezethető vissza.

Nem új keletű az alapprobléma: kínai, rizsszirupból és egyéb módon előállított, igen olcsó, nagy mennyiségű hamis méz dől be továbbra is az Európai Unióba. A tagállamokban ezért alacsonyan vannak a mézárak. Mivel a hazánkban megtermelt mézek hetven-nyolcvan százaléka exportra kerül, s az európai árak határozzák meg az itthoniakat is.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei méztermelők is szóvá tették már, hogy az Európai Unióban az olcsó import szabja meg a tarifákat. A 2015-ben elvégzett nagy európai mézvizsgálat szerint minden harmadik mézesüveg hamis árut tartalmazott, ezek után tisztult a kínálat a boltok polcain, ahol egyébként azóta a forgalom is jelentősen lecsökkent. A piacokon és vásárokon azonban megélénkült a kereskedelem. A vásárlók viszont itt is a jó minőségű, de olcsó mézet keresik, s ez Nyugat-Európában már odáig fajult, hogy a „csalóka” importőrcégektől a búsás hasznot remélő méhészek is vásárolnak mézet, amit aztán sajátjukként adnak el.

Ma ott tartunk, hogy az elismerten kiváló minőségű magyar, így például jászkunsági akácméz helyett a nyugat-európai fogyasztóknak megfelel az EU-n kívüli, összetételében tisztázatlan, gyengébb minőségű, olcsóbb áru. Ez tartja ma már az önköltségek alatt is a magyar méz árát. Jelenleg a vegyes virágmézért ötszázötven–hatszáz, míg az akácmézért ezer–ezerszáz forintos kilónkénti árat kínálnak a felvásárlók. Két éve még nagyon jó árakat kaptak a mézért, ami most újból önköltség alatt jár…

Egy méhész szakember azt is elmondta, hogy mi lenne a problémára a megoldás.

– Az Európai Unió felvevőpiaca mézből mintegy négyszázezer tonna. Ebből mind a mai napig közel kétszázezer tonnát importál az Unió Kínából és Argentínából, s ha azt vesszük, hogy minden harmadik üveg továbbra is hamisítványt tartalmaz, akkor a hozzávetőlegesen hatvanezer tonna „vegyi áru” rettentően soknak számít – magyarázza tovább a méztermelők gondját Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megyei szaktanácsadója.

Az OMME még tavaly év végén Mézzel, lélekkel elnevezéssel kampányt indított azzal a céllal, hogy a magyar termelői mézet, mint a folyékony aranyat népszerűsítse a fogyasztók körében. A hazai termelőket arra kértük fel, hogy termékét zárszalaggal ellátott termelői üvegben árusítsa, a vásárlókban pedig azt szeretnénk tudatosítani, hogy aki ilyen árut vesz, az bevizsgált, biztosan tiszta eredetű, minőségi magyar mézet kap kézhez – tette hozzá Molnár Ferenc.

agrotrend.hu / szoljon.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook