Agrárpiac

Piac

Győrffy Balázs: ami természetes, még nem magától értetődő

Tartalmas esztendőn van túl a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), elég, ha csak abba gondolunk bele, hogy több mint 200 jogszabályt véleményezett a testület vagy abba, hogy 130.000 kérelem benyújtásához nyújtottak segítséget a falugazdászok, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mégsem kellett levizsgáztatni a növényvédő gépeket az eredetileg tervezett szigorú, egyben költséges feltételek mellett. Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével értékeltünk a 2016-os évet, illetve kérdeztük az idei tervekről.

– 2016 számos változást hozott a mezőgazdaság és egyben a kamarai tagok életében is. Melyek ezek közül a legfontosabbak?

– Az egyik legjelentősebb, egyben legtöbb tagunkat érintő változás az őstermelői igazolványok újragondolása és kártyaigazolványra váltása volt. Ez komoly informatikai fejlesztést igényelt és végül egy plasztik lapban „öltött testet”. Alapvetően az volt a célunk, hogy hosszú távon sokkal gyorsabb ügyintézést biztosítsunk tagjaink számára. Ez a kártyaigazolvány igénylésekor még nem feltétlenül volt érzékelhető, de a jövőben, ha valaki szeretne rajta bármilyen módosítást végrehajtani, a kártya leolvasásával az adatok könnyen átvezetésre kerülhetnek. Fontos, hogy ez egy tartós, védelemmel rendelkező elektronikus kártya, ami a meggyőződésünk szerint majd a fogyasztó és az őstermelő közötti bizalmat is építi.

– Minden őstermelő igényelt kártyát vagy változott a számuk?

– 2016. december 31-ig 257.000 igazolványt állítottunk ki, ez 35.000-rel kevesebb, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt. Ez a 257.000 kártya, mivel közös őstermelői igazolványok is vannak, 321.000 őstermelőt jelent, vagyis 38.000-rel kevesebb az őstermelő, mint egy évvel korábban. A csökkenés több okra vezethető vissza. Egyértelműen láttuk már az előző években is, hogy lassú csökkenés figyelhető meg, sokan abbahagyták a tevékenységet. Fontos ugyanakkor, hogy vannak olyanok, akiknek nem fontos, hogy már január 1-jén őstermelői státuszuk legyen, ők majd később, az első értékesítés előtt fogják az igazolványt kiváltani. A harmadik ok, ami miatt úgy gondoljuk, hogy csökkenhetett az őstermelők száma, az a gazdaságfehérítés. Nyílt titok, hogy az őstermelők között sokan vannak, akik nem termelnek, legalábbis nem azt, amivel megjelennek a piacon vagy nem olyan volumenben, amennyit ott értékesítenek. Ezt célunk volt ezzel az őstermelői rendeletmódosítással is korlátok közé szorítani. Nagyon sok adat van, ami korábban nem volt hozzáférhető, most viszont már bárki számára lehívható. Elindult szeptembertől egy olyan okostelefonos alkalmazás, aminek a segítségével a szám beírása mellett egyből megkapjuk, hogy ki az, aki velünk szemben áll. Több mint 30.000 lekérdezés történt ezen a felületen, ennyiszer ellenőrizték, hogy az adott őstermelő vajon milyen tevékenységet jogosult őstermelőként végezni.

– Tavaly több jogszabály is változott, melyek azok, amelyeket kiemelne ezek közül?

– Sok jogszabály változott és a kamara mintegy 200 jogszabályt véleményezett is. Feladatunk, hogy tagjaink érdekeit szem előtt tartva észrevételeket, javaslatokat fogalmazzunk meg a döntéshozók és a jogalkotók számára. Ezek közül néhányat kiemelve, a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálata az, ami talán nagy hullámokat vert. Igyekeztünk a tagság érdekeit következetesen képviselni. Javaslatunkra a Földművelésügyi Minisztérium módosította az eredetileg megjelent rendeletet, reméljük, hogy a korábbinál kedvezőbb konstrukciót sikerül kialakítani, erre a közeljövőben kerülhet sor. Kezdeményeztük az engedély nélkül létrehozott vízi létesítmények fennmaradási engedéllyel való legalizálását is. Itt a 2016. június előtti kutakról van szó, ezeket jövő év végéig lehet így szankció nélkül engedélyeztetni, ezután komoly bírságra kell számítani. Azért is szeretnénk, ha a tagság élne ezzel lehetőséggel, mert engedély nélkül létesített kutak esetében nem lehet öntözési pályázatokat igénybe venni.

– Mennyi feladatot adott a kamarának a földügyek véleményezése?

– Azt gondolom, a földügy az egyik legcsendesebb része volt tavaly a kamarai tevékenységnek, noha 2013 májusa óta több mint 150.000 szerződéshez adtunk ki érdemi véleményt. Szerencsére az ügyeknek csak néhány ezreléke az, amikor az érintettek valamilyen formában kifogásolják a véleményt. Országos jelentőségű dologról azonban nem kell beszámolnom, és bízom abban, hogy ez a továbbiakban is így marad.

– Mennyiben tudtak támogatást nyújtani a gazdálkodóknak a támogatási kérelmek benyújtásában?

– Egyik fontos feladatunk, hogy segítsük tagjainkat a támogatások lehívásában. Ezek közül kiemelkedik a közvetlen támogatások igénylése. Kiadványokat jelentettünk meg félmillió példányban, és amennyire láttuk, a gazdálkodók sok esetben rongyosra lapozva hozták magukkal ezeket egy-egy fórumra. Ezért külön köszönet illeti a kollégákat, mert ezek szerint szakmailag megalapozott és fogyasztható kiadványokkal tudtuk segíteni tagjainkat a felkészülésben. A falugazdászaink 130.000 kérelem beadásában segítettek az elmúlt évben, ez megközelítőleg háromnegyede az összes kérelemnek. Az idei évre vonatkozóan is készülünk erre a feladatra, viszont már nem csak egyszerűen „beadói” feladatot szánunk maguknak. Megfogalmaztunk olyan javaslatokat a jogalkotónak, amely szerint a beadási időszak előtt szeretnénk rögzíteni az igénylők adatait, hogy ne legyen annyira dömpingszerű ez a tevékenység. Amikor ezek az adatok már rendelkezésre állnak – és ha kell hozzá módosítás, akkor nyilván ezt megteheti a gazdálkodó –, egy ütemezett, elektronikus beadással az éjszakai órákban fogja majd az informatikai rendszer beadni a kérelmeket. Ezzel jó esetben meg tudjuk akadályozni azt, hogy lefagyjon a beadó felület. Az elmúlt években ugyanis már nem egyszer okozott problémát, hogy csúcsidőszakban a szerver nem bírta a terhelést. Emellett azt is szorgalmazzuk, hogy már a kérelmek benyújtása előtt ki lehessen szűrni, ha egy adott területre többen igényeltek támogatást, elkerülve ezáltal a későbbi hosszas egyeztetéseket.

A másik fontos forráscsomag a Vidékfejlesztési Program, ahol 1300 milliárd forintot kell okosan és gyorsan elköltenünk. A kamara a pályázati előkészítő-munkacsoportokban aktívan részt vesz, ezt azt jelenti, hogy a pályázatok kiírása előtt lehetőségünk van véleményezni, adott esetben módosítási javaslatokat megfogalmazva, jobbá tenni ezeket a kiírásokat. A pályázatok kiírása után kezdődik még egy fontos folyamat: a pályázatot be kell adni és az elnyert összeget a szabályoknak megfelelően le is kell hívni. Létrehoztunk egy pályázati tanácsadói hálózatot, amelybe már több mint kétszázan regisztráltak. Referenciával együtt bemutatjuk a hálózatban résztvevő pályázatírókat, és lehetőséget adunk, hogy szűrje őket a szolgáltatást kereső tagunk, egyrészt ágazati, másrészt földrajzi paraméterek alapján.

– Sok gazdát foglalkoztat a Közös Agrárpolitika jövője, legalább is abból az aspektusból, hogy számíthatnak-e 2020 után is támogatásra. Mit gondol, lesznek változások?

– Azzal számolunk, hogy 2020 után is lesz Közös Agrárpolitika és lesznek olyan források, amikhez hozzá tudunk jutni. Nyilván a szabályrendszerben várhatók majd változások, az sem elképzelhetetlen, hogy a teljes területalapú támogatást valamilyen zöldítési feltételekhez kötik majd. Így viszont előfordulhat az is, hogy lesznek olyan területek, amelyek nagy termőképességgel rendelkeznek, jó aranykorona értékűek, és ezek esetében esetleg azt mondja majd a gazdálkodó, akár Magyarországon, akár Európa más részén, hogy nekem erre a területe nem éri meg az egységes kérelmet benyújtani. Hiszen a korlátozás miatti terméskiesés nagyobb, mint amekkora támogatást kap az Uniótól. Ez nyilván mindenkinek a saját döntése lesz. Fontos ugyanakkor, hogy az alapvetően szántóföldi növénytermesztésre kitalált támogatás mellett az állattenyésztés is érdemi segítséget kapjon, csak úgy, mint a kis-közepes gazdálkodók.

Jó volna a Közös Agrárpolitikát egyszerűsíteni, ahogy azt az elmúlt évtizedekben is próbálták, csakhogy eddig mindig csak bonyolultabb lett. Egyetértünk azzal a több tagországban megfogalmazódott javaslattal, hogy jó lenne, hogy ha a Közös Agrárpolitika a gazdálkodóknak nagyságrendileg ugyanazt jelentené – minden tagországban közel azonos mértékű hektáronkénti támogatás valósuljon meg.

– Tart-e attól, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszűnése, átalakítása problémát okozhat a támogatások kifizetésénél?

– Bízunk benne, hogy semmilyen fennakadást nem jelent majd a kifizetésekben az MVH, mint kifizető ügynökség átalakulása. Nyilván mi, mint kamara, nem látunk bele mélységében, hiszen a rendszer megújítása kormányzati tevékenység. Ismereteink szerint terv szerint haladnak az uniós egyeztetések, nem hallottam problémáról. Nagyon reméljük, hogy ez így is marad – mint kamarai vezető és mint gazdálkodó is ebben bízom.

– Milyen tervei vannak a kamarának a 2017-es évre?

– Szeretnénk a szolgáltatói szakmai oldalt tovább erősíteni; van néhány nagyobb horderejű szolgáltatásunk, amit az idei évben szeretnénk elindítani, illetve megalapozni. Ezek közül kiemelkedik a jégeső-elhárító rendszer. A pályázat beadására készülünk, kollégáim közül néhányan kizárólag ezzel a projekttel foglalkoznak. Reméljük, sikerül a pályázatot elnyerni és lehívni majd. A megvalósítás során regionális központokat fogunk építeni. Számításaink szerint 10×10 kilométeres hálózatban kell talajgenerátorokkal lefedni az ország teljes egészét. Ha sikerül a megvalósítás, a 2018-as jégesőszezon kezdetén fogjuk ezt a rendszert élesben működtetni, azonban még vannak nyitott kérdések, ezért egyelőre csak egy óvatos tervként szeretnék erről beszélni.

Megvalósult viszont a telekommunikációs szolgáltatásunk, amelyet egy a NAK 100 százalékos tulajdonában álló kft végez, és amellyel szeretnénk tagságunk jelentős részét megszólítani. „Birtokos” névre hallgat, és a közös jellemzője annak a 3 csomagnak, ami rendelkezésre áll, hogy csoporton belüli ingyenes beszélgetést tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az előfizetők korlátlanul hívhatják egymást, illetve a kamarai munkavállalókat. Ezek a lakossági csomagok, amiket kínálunk – bátran állíthatom –, hogy állják a versenyt a piacon elérhető termékekkel összehasonlítva. Fontos megemlíteni, hogy nálunk nincsenek kötelező opciók, nem kell mellé például internetet vásárolni, ha valaki nem akar, illetve tagjaink akár 5 SIM-kártyát is igényelhetnek. Érdemes összehasonlítani az árakat a konkurens termékekkel! Alapvetően egyébként azt próbáljuk kihasználni, hogy a kamara itt egy fogyasztói csoportként jelenik meg, amely jelentős flottakedvezményeket kap. A cégek számára egyedi ajánlatokat fogunk biztosítani.

– Mire a legbüszkébb a kamara eredményei közül?

– Nem feltétlenül egy szolgáltatást szeretnék mondani, hanem az elmúlt évek egy folyamatát említeném. A Közös Agrárpolitika egy éves csúszással indult, elképesztő nyomás volt mindenkin. Teljesen új rendszerben kellett az egységes kérelmet benyújtani, meg kellett ismerkedni a zöldítéssel. Azt tartom az egyik legnagyobb értéknek a kamara működésében, hogy úgy tudtuk az új Közös Agrárpolitikát a tagság számára elérhetővé tenni, hogy gyakorlatilag semmilyen fennakadást nem okozott. Csak egy példa az ellenkezőjére: Nagy-Britanniában nem tudták mindannyian beadni az egységes kérelmet a gazdálkodók közül. Az, hogy ez egy csendes, zökkenőmentes átállás volt, emögött óriási munka és nagyon fegyelmezett felkészülés van. Ez nagy érték, bár talán kevésbé látványos. Az, hogy időben megérkeztek a pénzek és nem volt probléma a lehívással sem, olyan biztonságot jelent a gazdálkodóknak, ami talán természetesnek tűnik, de egyáltalán nem magától értetődő. 

agrotrend.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook