Hajdú-Biharban is megsínylette a baromfipiac

A Hajdú-Bihari Napló által megkeresett piacvezető cégek vezetői arról számoltak be, hogy bár az állam a közvetlen károkat tisztességesen megtérítette, vannak olyan tételek, amiket szinte lehetetlen pontosan beárazni.

A közvetlent kifizették

Szabó Miklós, a víziszárnyasban piacvezető Tranzit Ker Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy akinek közvetlen kára volt (tehát ki kellett irtani az állományát), azok közül az állam kifizetett mindenkit. Másrészt a termeléskiesés kompenzálására a kisüzemek pályázhattak egy kétmilliárdos keretre. Most pedig meghirdettek egy másik kétmilliárdos keretet azoknak a feldolgozó üzemeknek, nagy vágóhidaknak, amelyek rövidebb-hosszabb ideig leálltak.

– Részben az állásidő, részben a kényszerű létszámcsökkentések miatt volt erre szükség. Most már többnyire dolgoznak a vágóhidak, bár a munkaerő utánpótlása nem volt egyszerű feladat. Szerencsére mi nem álltunk, mert volt árualapunk, amit vágjunk.

Nekünk 60 ezer árukacsát (amik a déli országrészben voltak kihelyezve nevelőkhöz), és egy törzsállományt kellett kivágni Hajdú-Biharban a madárinfluenza miatt

– tette hozzá.

Akadozott az export

A vállalatvezető utalt arra, hogy az exportban súlyos fennakadások voltak, hiszen a madárinfluenza miatt több ország azonnal lezárta a piacait a magyar áruk előtt. – Ilyen volt Japán, Dél-Korea, Tajvan, tehát a távol-keleti országok, vagy például Dél-Afrika, ahová persze helyettünk az elmúlt hónapokban bementek mások. Ezek az államok ugyan feloldották a zárlatot, de most nekünk az említett exportőrökkel kell megküzdeni ezekért a piacokért.

Az a baj, hogy a piacról történő kiszorulást a világon sehol nem tudják pontosan beárazni, így az elmaradt hasznot is nehéz számszerűsíteni.

Az állam egyébként több mint 13 milliárd forint kártérítést így is kifizetett az ágazatnak – jelentette ki a vezérigazgató, akinek a cége ebben az évben 8,5 millió kacsát és közel 2 millió libát állít elő.

Visszafordították

Bárány László, a csirketenyésztésben és -feldolgozásban piacvezető Master Good cégcsoport vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy nekik volt egy jelentős közvetlen, jól kimutatható káruk, ami abból adódott, hogy a korlátozó intézkedések miatt 585 tonna, konténerhajóban úszó árut fordítottak vissza Dél-Koreából, Dél-Afrikából, illetve Tajvanról.

– Ennek csak az oda-vissza fuvarozása és az átcsomagolása (hiszen jó termék volt, csak át kellett csomagolni) 153 millió forintba került. Ezt már „bebuktuk” tavasszal.

Az úgynevezett másodlagos károk pedig hasonló jellegűek, mint a víziszárnyasnál, magyarul azokra a külpiacokra, ahol korábban jelen voltunk, bementek a brazil meg az amerikai csirkék – fogalmazott.

Ez is nagyon fáj

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egész Nyugat-Európa, a legfőbb konkurenseink (hollandok, németek, franciák, vagy éppen a lengyelek) az elmúlt hónapokban ugyancsak kiszorultak ezekről a távoli piacokról. – Az az áru, ami oda volt szánva, másutt csak olcsóbban volt elhelyezhető. Az ebből eredő különbözet persze hiányzik a számtanból nálunk;

ha most újra indulnak a szállítások, akkor is elveszítettünk tíz hónapot. A ráfizetésünk ez utóbbi miatt valahol 250-280 millió forint. Ez is nagyon fáj.

Mi egyébként nem álltunk le a madárinfluenza miatt, mégse úsztuk meg a következményeit. Mert bár a világpiacon el lehet helyezni 20-30 ezer tonna többletárut; a kérdés csak az, hogy milyen kondíciók mellett. Szerencsére nem haltunk bele, de azért nyolc napon túli sérüléseket szereztünk – fejezte be mondandóját a vállalkozó.

A pulyka megúszta

Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy szerencsére a pulykának mindvégig jó piaca volt, ezért inkább a brojlercsirkével akadtak komolyabb értékesítési gondok. Fontos különbség, hogy a pulykánál az árut tojásban vitték ki az országból, és sikerült megtartani a piaci pozícióikat.

agrotrend.hu / boon.hu