FÓKUSZBAN

Ön ARAT vagy csak aratgat? Így lehet napi 8-10 hektárral többet betakarítani!

„Napi 8-10 hektárral kevesebbet tudtam aratni a területek jellegzetességei és a kombájnom gyári adottságai miatt. Ezért minden egyes munkanap az elmaradt bevételem 180-200ezer forint volt. A változékony időjárás miatt lecsökkent a használható napok száma, így kiemelten fontos, hogy hatékonyan, gyorsan és kisebb költséggel tudjuk betakarítani a gabonát.”

„Napi 8-10 hektárral kevesebbet tudtam aratni a ...

A hét témája: a kardántengelyekről mindenkinek

A kardántengelyek a gépészetben ott kerülnek alkalmazásra, ahol egymással állandó, vagy változó szöget bezáró tengelyek között kell nyomatékot (teljesítményt) közvetíteni.

A kardántengelyek a gépészetben ott kerülnek alkalmazásra, ...

Játsszon velünk Profi magazin előfizetésért!

Nincs még Profi előfizetése? Nem szeretne lemaradni a mezőgazdaság legfrissebb gépészeti híreiről, tesztjeiről? Játsszon velünk az I. NAK Szántóföldi Napokon, és Öné lehet egy 2017-es profi magazin előfizetés!

Nincs még Profi előfizetése? Nem szeretne lemaradni a mezőgazdaság ...

Agrárpiac

2017. január 07., szombat • 15:25

Halgyárakban készül az afrikai harcsa

Hiába lett a Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a harcsa az év hala Magyarországon, az asztalokra legföljebb a hal afrikai jelzővel ellátott fajtája jut. A szürke vagy lesőharcsának nevezett, őshonos hazai ragadozó halból ugyanakkor szinte kimutathatatlanul kevés fogy. A halasoknál is csak ritkán bukkan fel, és az éttermek többségében sem juthatunk hozzá. Afrikai harcsa ugyanakkor mindenhol kapható.

Ez nem is csoda, akkora mennyiséget termelnek az afrikai harcsából Magyarországon, hogy exportra is bőven jut belőle, leginkább Lengyelországba és Olaszországba szállítanak – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke. És hogy miért e népszerűség a termelők részéről? Elsősorban azért, mert iparszerűen felnevelhetők az afrikai harcsák. Mint azt a Magyar Haltani Társaság elnökétől, Harka Ákostól megtudtuk, az afrikai harcsa kibírja, ha nem természetes környezetben tartják, hanem rendkívül mostoha körülmények között. Ettől függetlenül mindkét szakember kiemelte, alapvetően jó ízű halról van szó, ha a termelők odafigyelnek a minőségre. A kérdés csak az, hogy odafigyelnek-e.

Afrikai harcsát Németh István szerint nyolc helyen „termesztenek” az országban. Hatalmas, meleg vizes medencében nevelik az állatokat, amelyek szorosan egymás mellett, szinte mozgás nélkül nőnek fel. Egyetlen szükségletük, hogy csak 17 fokosnál melegebb vizet viselnek el, de a táplálásuk nem igényel nagyobb odafigyelést. Így az idehaza felnövő afrikai harcsák egész életükben csak tápoldatot esznek. Németh István elmondta, így másfél–három kilogrammosra nőnek, mielőtt a halpultra kerülnének. A természetes vizekben élő, őshonos fajták általában három–öt kilós tömeggel kerülnek kereskedelmi forgalomba, de nem ritkák a százkilós példányok sem.

Magyarország Európán belül vezető pozíciót foglal el az afrikaiharcsa-termelésben, a nyolc gazdálkodó 2500 tonna halat állít elő évente. Szürke harcsából ennek az ötödét tenyésztik. Németh István szerint fontos különbséget tenni a termelés és a tenyésztés között. A halgazdaságban felnövő szürke harcsát mindössze egyéves koráig etetik táppal, utána viszont kishallal, szúnyoglárvával, békával tápláljak. Így természetesen nemcsak a hús minősége lesz jobb, de az ára is magasabb – hazai pénztárcával szinte megfizethetetlen. Ennek megfelelően 80 százalékban exportálják a halat, leginkább Németországba és Ausztriába. Ugyanez a sorsa a magyar fogasnak és süllőnek. Egy kilogramm feldolgozott, filézett leső- vagy szürke harcsa a kereskedőknél legalább 3000 forintba kerül. Ugyanez az afrikai konkurensből 1800-ba. A tógazdaságoknál előfordul, hogy mindössze 600 forintot kell fizetni az élő afrikai harcsa kilójáért.

A magyar éttermek és csárdák jelentős többségében afrikai harcsát vagy pangasiust szolgálnak fel harcsa néven, sokan ezt azonban elfelejtik feltüntetni – mondta a lapnak a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke. Molnár B. Tamás hozzátette, az afrikai harcsa olcsó tömeghal, amelyet el lehet készíteni jól és rosszul is, de nagy probléma nincs vele. Kiemelte, a szürke harcsa bizonyos időszakokban iszapízű, szinte ehetetlen, tehát ez sem garancia arra, hogy jó minőséget kapunk. Hozzátette, sokan Olaszországba járnak ki horgászmódszerekkel szürke harcsát fogni, amelyet aztán hazahoznak, és eladják pesti vásárcsarnokokban.

agrotrend.hu/mno

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.

");/*]]>*/