Agrárpiac

Piac

Hamis adatok az árveréseken? Az NFA cáfol

Két árverési hirdetményben is talált a Magyar Nemzet olyan hamis adatokat, amelyek a privatizációra kiírt földek valóságos helyzetének ellentmondanak. Jogi szakértők szerint ezekben az esetekben a pályáztatás érvénytelen.

fotó: 123RF

Nem egyeznek az eladásra szánt földekrõl szóló pályázati kiírásokban szereplõ adatok a földhivatalban hivatalosan vezetett földhasználati lapokon bejegyzett adatokkal. Szúrópróbaszerûen kiválasztott állami földek pályázati anyagait vetette össze a Magyar Nemzet a közhiteles nyilvántartással, és két esetben találtak egymástól eltérõ információkat.

Az államtól a Békés megyei Mezõhegyesi Ménesbirtok Zrt. által bérelt, rendkívül értékes földek közül egy 154 hektáros szántóért december 8-án lehet licitálni, a kikiáltási ár 438 millió forint. A kiírás mellékleteiben szereplõ ingatlanjegyzék szerint ezen a földön 2037-ig van haszonbérleti szerzõdés, azaz az új tulajdonos csak ezután tudja másnak bérbe adni, vagy saját maga mûvelni a területet. Az árverési hirdetmény szerint a jegyzékben szereplõ adatok – így a bérleti is – megegyeznek a földhivatalban vezetett, hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal. Ez azonban nem igaz. Az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyanis a haszonbérlet 20 évvel korábban, azaz már 2017-ben lejár.

A másik szántót az Alcsiszigeti Mezõgazdasági Zrt. bérli az államtól. A 138 hektár, ugyancsak nagyon értékes földet ugyancsak december 8-án árverezik el, a kikiáltási ár 308 millió forint. Az ingatlanjegyzék szerint ezen a földet 2035-ig terheli haszonbérleti szerzõdés, a földhivatalban vezetett, hatályos ingatlan-nyilvántartási adatok azonban itt is mást mutatnak. A kiírók ebben ez esetben csak 18 évet tévedtek, mivel a bérleti szerzõdés ugyancsak 2017-ben jár le.

A Magyar Nemzet jogi szakértõi szerint feltehetõleg nemcsak egyedi esetekrõl van szó. A tévedés alkalmas lehet arra, hogy mesterségesen távol tartson licitálókat az árveréstõl. Illetve azzal, hogy az árverési hirdetmény értéktelenebbnek tünteti fel területet, az is elképzelhetõ, hogy egy elõre kiszemelt tulajdonos tudja majd megvásárolni a termõföldet.

Az állami földekre tegnap is több helyszínen lehetett licitálni, ám közben az Országgyûlésben nem kaptak elegendõ szavazatot a Gyõrffy Balázs fideszes országgyûlési képviselõ, egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének a földforgalmi törvény módosítására irányuló javaslatának sarkalatos részei. Ez azt jelenti, hogy a földforgalmi törvény hatálybalépése elõtt megkötött haszonbérleti szerzõdésekbe foglalt bérleti díjat nem lehet emelni. Márpedig jelentõs területeket még 2013. december 15. elõtt adtak haszonbérbe, ráadásul vannak olyan ezelõtt kötött bérleti szerzõdések is, amelyek 2051-ben járnak le. Az elfogadott módosítás szerint a bérleti díjat az új tulajdonos csak a 2013. december 15. után kötött bérleti szerzõdések esetében emelheti meg, a tulajdonosváltást követõ 90 napban, ezt követõen pedig háromévenként. Amennyiben a bérlõ nem ért egyet a módosítással, 30 napos jogvesztõ határidõn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását, ha nem lép, a bérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni.

Az ellenzék a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és érdekeltségi köreinek kiszolgálójává vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel – mondta a parlamenti döntés után a NAK elnöke (az agrárvállalkozások, nagyok és kicsik egyaránt tagjai a NAK-nak).

Az ellenzéki pártok gyakorlatilag kikérték magunknak Gyõrffy Balázs értékelését. Nagy-Husszein Tibor, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a bérleti díjak utólagos megemelésének a lehetõsége a spekulánsoknak kedvezett volna. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyûlési képviselõje is visszautasította, hogy az ellenzék a gazdatársadalom ellen fordult volna. Sallai R. Benedek, az LMP agrárszakértõje bandaháborúról beszélt az ügy kapcsán, és megismételte, hogy kezdeményezték egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely az állami gazdasági földek magánosítását tekintené át. Az MSZP-s Gõgös Zoltán szerint a parlament döntése nyomán semmi értelme folytatni a licitálásokat. Megemlítette azt is, hogy tegnap megjelent az elsõ külföldi – magyarul sem tudó – vevõjelölt Sopronban, de végül nem jutott földhöz.

Az MNO.hu cikkére reagálva a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezõ az alábbi közleményt juttatta el szerkesztõségünkhöz:

Valós adatokkal hirdeti a földeket az állam

 "Az egyik országos napilap valótlanul állítja, hogy hamis adatokkal hirdeti az eladásra szánt földeket az állam.
A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) a földértékesítési hirdetményekben tájékoztató jelleggel, helyesen közli az aktuális földhasználati jogokra vonatkozó adatokat, mely a földhasználati nyilvántartástól kivételes esetekben eltérhet. Az NFA a pontos tájékoztatás érdekében, gondosan eljárva a földhasználati nyilvántartásba még be nem jegyzett terheket is megpróbálja az érdeklõdõ gazdákkal teljes körûen közölni.
Számtalan olyan állami földterület van, amelyre vonatkozó hatályos haszonbérleti szerzõdés még nem járt le, de az NFA már korábban megpályáztatta egy újabb 20 éves idõszakra. A közhiteles földhasználati nyilvántartás értelemszerûen csak a hatályos földhasználati adatokat tartalmazza. Így tehát aki 2017-tõl lesz egy állami terület bérlõje, az nem tud elõre bejelentkezni már most újabb 20 évre a nyilvántartásba. Ezt csak a kontraktus hatályba lépésekor, illetve a saját birtokba lépésekor tudja megtenni.
 
Mindezek alapján az NFA helyesen jár el, amikor teljes körûen arról a jövõben hatályosuló, de már megkötött haszonbérleti jogviszonyról is tájékoztatja a leendõ potenciális vevõket, ami majd a jövõben fogja terhelni az adott földet. A két adatbázis tehát egymással összhangban van, az ügyfelek így kaphatnak teljes képet a földhasználati viszonyokról."  
 
Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet

agrotrend.hu / mno

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés