Hatékony válságkezelés és összefogás kell az európai agrártermékek piacán

A kérdés fontosságát jelzi, hogy a regionális együttműködéshez Szlovénia, Románia, Ausztria és Bulgária miniszterei is csatlakoztak, hogy az ülés eredményeképpen elfogadott nyilatkozattal közösen szólítsák fel az Európai Unió Bizottságát hathatós válságkezelési eszközök bevetésére.

Fazekas Sándor helyzetértékelésében kifejtette, hogy az európai agrártermékek piacán immár második éve tart az a lejtmenet, amely eredményeképpen a főbb fogyasztási cikkek termelői ára mára mélyen az önköltségi ár alá került, miközben a fogyasztók mindebből semmit sem érzékelnek, mert a kereskedelmi forgalmazók elnyelik az árkülönbözetet. Az agrártermékek árának deflációját több tényező együttállása generálja, melyek egy reális helyzetértékelés alapján nem várható, hogy rövidtávon megoldódnának. A problémakör egyrészt összefüggésben áll a kőolaj világpiaci árának drasztikus csökkenésével, amely a keresleti oldal gyengülését eredményezte elsősorban a kínai és orosz piacokon. A kínálati oldal korrekciója azonban a hosszú távú pozitív várakozások fényében még várat magára, tehát a termelés további világszintű bővülésével számolhatunk. Az európai termelők a globális folyamatok mellett halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek, hiszen az Oroszország ellen bevezetett kereskedelmi embargó miatt egy igen jelentős piactól estek el, amely szerencsétlen módon szinte egybeesett a tejkvóták európai uniós kivezetésével.

Fazekas Sándor – csakúgy, mint miniszter kollégái – megköszönte a Bizottság által tavaly létrehozott egyszeri mentőcsomagot, azonban egyértelműen kifejtette, hogy azt az eszkalálódó válsághelyzet megoldására nem tartja elégségesnek, ezért további pénzügyi források allokálását sürgeti. Az Agrárkamara számításai szerint az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott uniós országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben, melyet eddig mindössze 500 millió euró támogatással kompenzáltak.

A magyar miniszter felszólalásában arra is kitért, hogy tudomása szerint, egyes nyugat európai kereskedelmi láncok a saját márkás termékeik értékesítése után, a termelőiknek a tejpiac szempontjából jelentős összegeket térítenek vissza, amely kérdéskör mielőbbi megvizsgálását javasolta. A regionális tanácskozás miniszterei egyetértettek abban, hogy egy erős, a globális kihívásokra hatékonyan reagálni tudó európai Közös Agrárpolitikában érdekeltek, amelyet csak a jelenlegi pénzügyi időszak mélyen szántó értékelésével és a tanulságok levonásával lehet megújítani.

Magyarország nemzeti hatáskörben már minden lehetséges eszközt bevetett a gazdák helyzetének enyhítésére, azonban a hazai helyzetet az is terheli, hogy külföldről – többnyire Szlovákiából – ellenőrizetlen tejszállítmányok érkeznek Áfa-mentesen az áruházak polcaira, így teremtve esélytelen versenyhelyzetet a hazai termelőknek. A V4-es találkozó jó alkalmat biztosított, hogy erről, illetve a magyar-szlovák agrárkapcsolatokat érintő kérdésekről folytassanak megbeszélést a két ország szaktárcáinak vezetői. A tavalyi szlovák választásokat követően miniszterré kinevezett Gabriela Matecna asszony a megbeszélésen teljes támogatásáról biztosította a magyar tárcavezetőt és kezdeményezte, hogy az országaink közötti szerteágazó agrárkérdések megvitatására még az idei első félévben álljon fel egy mezőgazdasági munkacsoport.

agrotrend.hu / FM