Hevesben vegyes volt az év: magasabb termésátlagok és ÁFA-csökkentett sertés

– A téli idõjárás nem volt hideg és csapadék sem nagyon hullott – összegzett Székely Zoltán, hozzátéve, hogy az õszi idõjárás kegyes volt a vetésekhez. – A megye egyes részein belvíz alakult ki, de ezek csak lokálisak voltak, nem volt komoly vízborítás. Az autópálya a természetes vízelvezetést sok helyen gátként akadályozta. A tavaszi munkát ezért helyenként késleltette, de összességében a tavaszi munkákat jó minõséggel fejezték be a gazdálkodók. Nyáron többször az ideálishoz közeli idõpontokban érkezett a csapadék, ennek köszönhetõ, hogy a termésátlagok felülmúlták az elõzõ évit. Ám a gabonaárak 20-30 százalékkal elmaradtak a 2015. évitõl, így az ágazat jövedelmezõsége ugyanazon a szinten maradt. Sõt, az alacsony aranykorona értékû területeken összességében még csökkent is, mert az árak mérséklõdését nem kompenzálta a terméstöbblet. Az árcsökkenés csak a gabonanövényekre – búza, árpa, kukorica – vonatkozott, az olajnövényekre nem volt igaz. A kukorica betakarítását nemcsak a többszöri csapadék hátráltatta, hanem az is, hogy sok szárító nem kapott plusz gázmennyiséget. A szántóföldi növénytermesztésben érdekeltek úgy készültek, hogy megjelennek a téli kártevõk és a gombák.

A kertészeti ágazatban a lokális fagyok okoztak gondot, elsõsorban a kései virágzású gyümölcsösök szenvedték meg a mínuszokat. A kertészeknek a gyakori csapadék a sok elõnyön túl problémát is jelentett, hiszen védekezni kellett a gombabetegségek ellen, jelentõsen növelve a mûvelési költséget. A termésmennyiség jó-közepesnek mondható megyei átlagban, de az értékesítési ár néhány gyümölcsnél, például a meggynél és az almánál meglehetõsen nyomott volt. A feldolgozók több esetben egyeztetett áron vásárolták föl a termést. – A megyére jellemzõ szõlészet és borászat helyzete kettõs képet mutat – jegyezte meg az elnök. – A borászok jó minõségû alapanyagot takarítottak be, a tragikus méreteket öltõ borimporton túl is élénkülõ piacon értékesíthettek. Itt is vannak kivételek, hiszen nem minden borász importált olasz bort.

Az állattenyésztésben a baromfitenyésztõket a baromfi influenza tarthatja rettegésben. Egyre több megyében jelenik meg a betegség, a kór közelít Heves megyéhez. Az a várakozás, hogy a tél beálltával csökken az átvonuló madarak száma és ezzel együtt az influenza, nem teljesült.

A szarvasmarha-tartásban sikerült a gödör aljáról elmozdulni, de még messze van a széle. A különbözõ kampányok és a fogyasztók tudati fejlõdése – próbálnak minél több magyar tejet fogyasztani – remélhetõleg életben tartja a még életjeleket mutató tehenészeti telepeket. Sajnos azonban Hevesben nagyon sok jószágot levágtak. A sertéságazatban, részint az ÁFA-csökkentés miatt, mára már nem veszteséget termel az állatállomány. Abban bíznak a sertéstartók, hogy az egyre kevesebb, még mûködõ vágóhíd hazai alapanyagot fog feldolgozni.

– A gazdálkodók életében sajnos túl nagy szerepük van a támogatásoknak. Minden kapott pénzre szükségük van, de ez torzítja a tisztánlátást. Idén az MVH-körüli huzavona ellenére rendben megtörténtek az elõleg-kifizetések. Heves megyében a gazdálkodók közel kilencmilliárd forinthoz jutottak decemberben, a rendkívül bonyolult uniós elvárásoknak megfelelõ támogatási rendszer 4-5 jogcímében történtek kifizetések, egyebek között állatjóléti támogatásokat, AKG-t, szõlõ szerkezet-átalakítási támogatást is folyósítottak. A gazdák nagy várakozással tekintenek az elé, hogy az MVH új struktúrába tagozódik be – mondta Székely Zoltán, megemlítve, hogy a kamara és az MVH között eddig kiváló volt a munkakapcsolat. Hevesben a gazdálkodók bizalommal fordulhattak, akár a kamarán keresztül, akár közvetlenül az MVH munkatársaihoz. Reméli, a késõbbiekben is marad a kapcsolat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei szervezete nehéz esztendõt zárt idén, hiszen a területalapú támogatások még sosem voltak ennyire bonyolultak, mint ebben az idõszakban. A falugazdászok erejük megfeszítésével több mint ötezer kérelmet nyújtottak be – összesen hatezer Heves megyei gazda adott be egységes kérelmet 2016-ban –, amelyeknek a jelentõs részét utólag kontrollálták is. A másik igen nagy feladatot Székely Zoltán elnök szerint az õstermelõi igazolványok elektronikus kártyára történõ cseréje rótta az apparátusra.

agrotrend.hu / heol.hu