Importnyomás alatt a burgonyapiac

Tavaly a hazai burgonyatermés 403 ezer tonna volt, ami 11 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. Mindez különösen a 2016-os rekordtermések (kukorica, napraforgó, repce) fényében fájdalmas jelenség – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Fórián Zoltán. A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője hozzáfűzte: ez a tartósan és gyorsulva romló pozíció a jövedelemtermelő-képesség gyengülésének következménye. A burgonyások között járja is a mondás, hogy a burgonyából öt évből egy szokott jól sik

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a burgonya felvásárlási átlagára 2016 novemberében 9,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Mivel önellátásunkat már elvesztettük, ki vagyunk téve az európai piaci versenynek. Belföldi piaci ármozgásainkat is az európai kínálat határozza meg, mivel jellemzően az év első hónapjaiban elfogy a hazai termés – hangsúlyozta Fórián Zoltán. A külföldi termék azonban nemcsak ekkor, hanem egész évben nyomás alatt tartja a belföldi piacot, elsősorban a hálózatos kereskedelem csatornáján keresztül. Tavaly ugyan a nagy nyugat-európai termelők – Hollandia, Belgium, Németország, Egyesült Királyság és Franciaország – burgonyatermése 400 ezer tonnával, 24,9 millió tonnára csökkent a 2015. évi 25,3 millió tonnáról, de Lengyelországban eközben 31 százalékkal, 8,3 millió tonnára nőtt a termés az előző évihez képest, ezért kivitelük bővül. Míg 1932-ben még háromszázezer hektáron termett burgonya Magyarországon, addig tíz éve 25 ezer, tavaly pedig már mindössze 16 ezer hektáron. Ám a 2015-ös adathoz képest is 13 százalékos volt a csökkenés.

A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője elmondta: a belföldi fogyasztás lassan, de tartósan mérséklődik. Ez napjainkban hatvan kilogramm körül van évente és fejenként (a csúcs 1960-ban volt, 97,6 kilogramm/fő/év), de a csökkenő termelés ennek ellenére fokozódó importfüggést jelent.

Foto:123RF

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint, Magyarországon a burgonya behozatala – a 2015. évi gyengébb termés (452 ezer tonna, egy évvel korábban még 567 ezer tonna) miatt – 11 százalékkal, 39,2 ezer tonnára emelkedett, míg a kivitele hatvan százalékkal, 1,41 ezer tonnára mérséklődött 2016 első nyolc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A gondok több forrásból erednek. A burgonyatermesztés erősen függ az időjárástól. Öntözés nélkül ma már nagyon nagy a termelési kockázat. Márpedig a termelési költségek e nélkül is magasak. A gumók visszavetése miatt alacsony, alig 15 százalék a fémzárolt vetőgumó felhasználásának aránya, ami megnehezíti a betegségek elleni védekezést. Fórián Zoltán megjegyezte: az egyre kisebb termelői kör leginkább attól szenved, hogy gyakori a visszaélés a burgonyapiacon – lévén a burgonya egyedileg nem azonosítható, ráadásul gyorsan forgó termék. Ezt az étkezési burgonya forgalomba hozatali előírásainak szigorításával, vagy éppen az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel próbálják kezelni.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a minap erősítette meg, hogy az étkezési burgonya a termeléshez kötött támogatásra jogosult kultúrák közé került. Ennek feltétele, hogy legalább egyhektárnyi egységes területalapú támogatásra (SAPS) jogosult vetésterülettel lehet az igénylést beadni. Fórián Zoltán jelezte: a SAPS általános feltételei mellett további előírás, hogy hektáronként meghatározott minimális mennyiségű szaporítóanyag használatát is igazolni kell.

A Takarék Agrár Központ szerint a burgonya piacán az eljövendő években is jellemző lesz az áringadozás, ám ezek a kilengések csillapodnak majd. Az éves átlagárak szintjén a felvásárlási árak csak kismértékben emelkednek. Ez várhatóan nem lesz elegendő a termőterület csökkenő tendenciájának hosszú távú megfordításához.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu