FÓKUSZBAN

Ismét utcán a gazdák, most a rákkeltő gyomirtó miatt

Ismét utcán a gazdák, most a rákkeltő gyomirtó miatt

Ezúttal a legnépszerűbb gyomirtó, vagyis a glifozát tervezett ...

Eladhatatlanná válik a magyar sertés, ha megérkezik a pestis

Eladhatatlanná válik a magyar sertés, ha megérkezik a pestis

„Van-e esélye a magyar sertéságazatnak az afrikai ...

Új kategóriát teremtettünk az agrármédiában

Új kategóriát teremtettünk az agrármédiában

Idén immár negyedik alkalommal kerül kiírásra Az Év ...

Agrárpiac

2017. szeptember 12., kedd • 08:24

Jelentős versenyre számíthatunk gabonaexportban

Erőteljes versenytársat kaptak az unióban a magyar gazdálkodók az ukránok közös piacra történő beengedésével. Oroszország és Ukrajna egyenként annyi gabonát exportál, amennyit az EU 28 tagországa együttvéve.

Körülbelül 500 millió fős piachoz férhet hozzá Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a két fél által megkötött és immár teljeskörűen hatályba lépett, átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, amely

a vámok nagy részének megszüntetéséről is rendelkezik

– válaszolta a Világgazdaság megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az elmúlt években az ukrán mezőgazdaság nagyon sokat fejlődött, ráadásul még mindig rengeteg növekedési potenciállal rendelkezik. A már meglévő hatalmas birtokok mellett is sok még a szabad terület, ráadásul ott található a világ legjobb termőföldjeinek (csernozjom) jelentős része.

A NAK szerint igaz, hogy az ukrajnai gazdaságok hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint a magyarországiaké, viszont a termelési költségük csak 40-50 százaléka az itteninek, mert kevesebb az inputanyag-felhasználás, és olcsóbb a munkaerő.

Ha versenyképesebb fajtákat, hatásosabb vegyszereket és újabb gépeket vezetnének be, akkor a terméshozamuk egyes becslések szerint 50-60 százalékkal is nőhet.

Ez még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana számukra.

Márpedig Ukrajna már most is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonna. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Oroszországé is 35-38 millió tonna, akkor kiderül, hogy ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – világított rá a kamara. Ez – tették hozzá – már csak azért is fontos, mivel az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba.

Magyarország helyzetét külön rontja, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica.

fotó:Pixabay

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 2017. március végi adatai szerint Ukrajnában 6 millió hektáron vetettek őszi búzát, míg a NAK adatai szerint a magyarok 958 ezer hektáron.

Az említettek mellett például az olajos magvak, árpa, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk. Az étolaj literenkénti ára a vevőhöz leszállítva is alacsonyabb, mint a hazai előállítási költség. Ebből adódóan a hazai feldolgozóiparnak is változásokat hozhat a megállapodás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a gazdálkodók számára

  • az együttműködés erősítése,
  • a versenyképesebb termelési technológiák bevezetése és
  • a feldolgozottsági szint növelése lehet a kiút.

Emellett folytatni kell

  • az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is,

hogy a feketegazdaságnak még csak lehetősége se nyíljon az új partnerállam bevonásával.

agrotrend.hu / vg.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.