Kedvezőtlen a magyar élelmiszer-gazdaság piac- és termékszerkezete

Az uniós átlagnál jóval kisebb arányban találhatóak a magyar élelmiszer-gazdasági exportban magas fokon feldolgozott termékek, ami probléma és adottság is egyszerre – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmányában, amely a kivitelre ható tényezőket vizsgálta.

A magyar agrár- és élelmiszerexport legfontosabb felvevőpiaca az Európai Unió (EU), ahová a teljes kivitel 85 százaléka irányul. A maradék 15 százalékon belül is az európai térség országai a meghatározók, hiszen

az összes exportunk 8 százaléka az unión kívüli európai országokba, illetve a szovjet utódállamokba – közülük is elsősorban Oroszországba és Ukrajnába – kerül.

Az AKI tanulmánya hangsúlyozza, hogy ezek a számok ugyan 2015-re vonatkoznak, de alapvetően az azt megelőző időszakra is érvényesek. Ezek szerint az Európán kívüli országokba – leszámítva az ázsiai szovjet utódállamokat – az agrár- és élelmiszerexport csupán 7 százaléka megy.

fotó: 123rf

A kutatók szerint ez a piacszerkezet az egyik oka annak, hogy a magyar élelmiszer-gazdasági export ilyen egyoldalú. A kivitel másik fő jellemzője ugyanis, hogy

a magyar exportban az EU-átlagnál jóval kisebb arányban találhatunk feldolgozott termékeket.

Ez pedig jelentős akadálya annak, hogy újabb piacokat találjanak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Az alacsonyabb áru, feldolgozatlan termékeket ugyanis jóval kisebb távolságokra lehet gazdaságosan szállítani, mint a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott termékeket. Ez a termékszerkezet növeli a piaci kiszolgáltatottságot is, hiszen az ilyen termékek könnyen beszerezhetők más szállítóktól is, így egy-egy piaci változás miatt a szállítójuk is könnyen lecserélhető.

A Világgazdaság összefoglalója itt olvasható. Az AKI tanulmánya pedig itt.

agrotrend.hu / Vg.hu / AKI