Agrárpiac

Piac

Kivel kukoricázik Donald Trump?

Alacsony árak, elégedetlenség a jogi környezettel, munkaerőhiány és munkanélküliség egyszerre – a legfontosabb problémák, amelyeket a vidéki, első sorban mezőgazdaságból élők említettek egy közvéleménykutatás során az amerikai választás előtt. Donald Trump rá is érzett erre a vonalra, már csak az a kérdés, mi valósul meg ígéreteiből, illetve jól járnak-e azokkal a gazdák?

Az elmúlt nyolc évben sok gazda sajnálkozott a túlzott szabályozások miatt, ami az Obama-adminisztráció során bevezetésre került az Egyesült Államokban. Most a farmerek és Trump támogatói is elvárják, hogy az eddigi New York-i ingatlanmogul és a valóságshow sztár, akit az USA 45. elnökének választottak november 8-án, visszaadja a vidéken élõk és dolgozók reményét.

De vajon, tényleg a túlzott szabályozás miatt voltak elkeseredettek az amerikai gazdák? Részben biztosan. Erre utal az American Farm Bureau Federation lobbistája, Mary Kay Thatcher ma reggeli nyilatkozata is, amely szerint a „panaszlista” élén a betarthatatlan szabályok, elsõ sorban a vízhasználat korlátozásainak bevezetése áll. Trump a kampánya során többször is ígéretet tett a vidéken élõ amerikaiaknak a szabályozás felülvizsgálatáról. – Õ nem egy király, és nem tudja megszüntetni a szabályozást, de biztosan megcélozza azok átalakítását – nyilatkozta Thatcher.

Emellett valószínû, hogy a szavazáskor inkább pillanatnyi elkeseredettségüknek adtak hangot, vagyis annak, hogy szinte példátlanul alacsonyak az Újvilágban is a felvásárlási árak. Ahogyan arról korábban már az agrotrend.hu-n beszámoltunk, az elõrejelzések szerint, 2009-óta a legrosszabb évét zárja az Egyesült Államokban a mezõgazdaság a nettó jövedelmezõséget tekintve.

A szavazók egy részének figyelmét biztosan elkerülte a számos ígéret mellett, hogy Donald Trump belengette a legnagyobb kereskedelmi egyezmények felülvizsgálatát, ami valószínûleg kedvezõtlenül hatna a mezõgazdaságra. Mind a NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény), mind pedig a TTP (Csendes-óceáni Partnerség) biztos jövedelmet garantál farmerek tízezreinek, ugyanis pl. az amerikai kukorica második legnagyobb exportpiaca Mexikó, megelõzve az elsõ helyen trónoló Japánt.

A számok azonban nem gyõznek meg minden gazdálkodót, van olyan gazdaszervezet is, amelyik helyesli a szerzõdések felülvizsgálatát, újratárgyalását. Az egyik legnagyobb, a National Farmers Union (NFU) elnöke, Roger Johnson szerint sok tagjuknak tetszik, hogy Trump változtatna a kereskedelmen, õk igazi amerikai hazafiként jobban aggódnak az USA általános kereskedelmi deficitje miatt és úgy érzik, az Egyesült Államok nem profitált eleget az egyezményekbõl.

Bruce Rastetter, Iowa-i üzletmeber egyike annak a 100 mezõgazdasági vezetõnek, aki tagja Trump agrár tanácsadó bizottságának. Szerdán úgy nyilatkozott, olyan proaktív agrárpolitikára kell számítani, amelynek következményeként tovább növekszik majd az export, viszont fair kereskedelmi megállapodások mentén. – Csak azt akarjuk, elérni, hogy a kereskedelmi megállapodások ne vegyék el a munkahelyeket – mondta Rastetter, hozzátéve, hogy a vidéki Amerikát már keményen sújtotta az ipari munkahelyek felszámolása.

Ha volt egy dolog, amiben az amerikai mezõgazdasági termelõk egyetértettek a választások elõtt, függetlenül a pártpreferenciáktól, a földrajzi adottságoktól, a kortól és a gazdaság méretétõl az az, hogy az agrárpolitika rossz irányba halad. Úgy tûnik, ennek a választáson is nyomatékot adtak. Már csak az a kérdés, hogy mi fog változni a Trump-adminisztráció során, borulnak-e a már megkötött vagy elõkészített egyezmények, sikerül-e mondjuk úgy kukoricát exportálni Japánba, hogy védõvámokkal ellehetetlenítik a japán elektronikai cikkek behozatalát? Ugyanis Trump azt mondja, azokat az Egyesült Államokban is lehetne gyártani, újra kell indítani a felszámolt ipart.

A költõi kérdésre egyértelmû a válasz, szinte esély sincs ennek elérésére. Vagy mehetnek a Sony telefonok – no, és Kubota traktorok – az USA-ba, vagy marad a farmerek silóiban a Japánba szánt kukorica is.

Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, ez egyrészt újabb lehetõséget jelentene az európai, illetve elsõ sorban orosz és ukrán termelõknek, másrészt viszont a terményárak összerogyásához vezetne a tõzsdéken. Azt pedig már jó ideje be kellene látnunk, hogy a magyar árakat csak a világpiac befolyásolja, semmi közük az itteni idõjáráshoz, termésmennyiséghez és fõleg nem ahhoz, hogy néhány terménykereskedõ mit ajánl érte.

agrotrend.hu / scs

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés