FÓKUSZBAN

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a Leader akciócsoportok

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a Leader akciócsoportok

Magyarországot 103 Leadar helyi akciócsoport fedi le, amelyek ...

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

A Vidékfejlesztési Program keretében társfinanszírozott ...

Agrárpiac

2017. december 05., kedd • 10:36

Magyar segítséggel modernizálhatja mezőgazdaságát Ghána

A két ország között az élelmiszer-ágazat számos területén nyílik mód a közös munkára. Szakemberek szerint megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető a nyugat-afrikai országban előállított élelmiszer mennyisége.

Jelentős lehetőségeket tartogat a magyar agrárvállalkozások számára Ghána; a nyugat-afrikai országgal nemrég több együttműködési megállapodást írt alá a magyar delegáció. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy a ghánai fél is elsősorban kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések kialakítására törekszik, és nem a segélyekre számít Magyarország részéről.

A közös munka egyik legfontosabb eleme a vetőmag-előállítás. - Szeretnénk elősegíteni, hogy minél több magyar vetőmag kerülhessen a ghánai piacra,

megfelelő fajtaválasztással és technológiával ugyanis meg lehetne duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét az országban

– emelte ki. Ennek érdekében hamarosan mintagazdaságot létesítenek majd a nyugat-afrikai országban.

A siker szinte garantált, az elmúlt években ugyanis a térség több államában vetettek eredményesen magyar vetőmagokat.

Kenyában már piacra kerültek azok a magyar fajták, amelyeket több mint egy éven át teszteltek a magyar és kenyai kutatók, ahogyan Nigériában is előrehaladott állapotban van a hazai növényfajták bevezetése.

Az új fajták mellett a technológiában is innovációra szorul a térség, ma ugyanis nagyon alacsony terméseredmények jellemzik az afrikai országokat. Míg itthon a kukorica termésátlaga hektáronként nyolc tonnára tehető, addig Ghánában – ahol a kukorica az egyik legfontosabb élelmiszernek számít – egy hektárról 1,5-2 tonnát tudnak betakarítani a gazdálkodók.

A mezőgazdaság mellett a feldolgozóiparban is nagy lehetőség nyílhat a magyar vállalkozók előtt.

Egy szintén a napokban aláírt megállapodásnak köszönhetően számos közös vállalat alakulhat, ami óriási lehetőséget jelent a magyar agrárium és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt. Gyuricza Csaba szerint az élelmiszer-feldolgozás szinte minden területén jelentős beruházásokra van szükség, Ghánában ugyanis ma kizárólag alapanyag-termelés folyik, a feldolgozott élelmiszereket pedig Európából importálják.

– A mostani tárgyalás során egy magyar tőke bevonásával épülő trópusigyümölcs-feldolgozóról egyeztettünk, ugyanakkor az élelmiszeripar számos más területén is lehetőség nyílik a közös munkára, ahogyan az energetika, például a geotermikus energia és a biomassza felhasználása terén is van igény a magyar beruházásokra – jegyezte meg a főigazgató.

A magyar delegáció Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével utazott Ghánába, ahol a tárcavezető harminc év után újranyitotta a ghánai magyar nagykövetséget.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.