Már csak az áfacsökkentés mentheti meg a hazai burgonyatermesztőket?

Évről évre csökken a növény termőterülete hazánkban, a költségek emelkedése, az időjárási kockázatok és alacsony árak miatt egyre többen hagytak fel a termeléssel. Az áfacsökkentésben látja a megoldást az ágazat problémáira az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács.

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai burgonyatermelők, a feketekereskedelem aránya a zöldség-gyümölcs ágazathoz hasonlóan a burgonya piacán is jelentős.

– Számtalan értekezleten megvitattuk a kérdést, de mindig ugyanoda lyukadtunk ki: a problémára egyedül az 5 százalékos áfakulcs bevezetése jelenthet megoldást – fogalmazott a Magyar Idők kérdésére Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke.

Az intézkedést az étkezési burgonya mellett a szaporítóanyagra, vagyis a vetőburgonyára is kiterjesztenék. Mivel a két termék gyakran összetéveszthető, ezzel megelőzhető lenne a trükközés a piacon. A termelőket összefogó szövetség elnöke szerint az áfacsökkentés nagyban javítaná az értékesítési lehetőségeket, versenyelőnyt adna a magyar árunak a külföldi, sokszor bizonytalan eredetű terménnyel szemben.

Az intézkedéssel a hazai nemesítésű vetőburgonya használata is előtérbe kerülne, az import helyett a kiváló, hazai körülményekhez igazodó fajtákat részesíthetnék előnyben a gazdák. Mindez a megtermelt áru minőségét is javítaná, amire szintén nagy szükség van.

fotó:MTI

A megfelelő fajtaválasztás mellett a termelés is modernizálásra szorul.

– Az ágazatban nagyon jelentős az élőmunkaerő-igény, jó szakmunkást ugyanakkor egyre nehezebb találni, ahogy idénymunkásból is kevés van – mutatott rá.

A legtöbb munkaerőre az őszi betakarítás során van szükség, ezt – a többi termelési folyamathoz hasonlóan – gépekkel ma már ki lehetne váltani. Ehhez azonban olyan modernizálásra van szükség, amit a termelők sokszor egymaguk képtelenek finanszírozni.

– Arra biztatjuk a tagjainkat, hogy fogjanak össze, kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve szerezzék be azokat a gépeket, amelyek segítségével hatékonyabbá tehetik a termelést – mutatott rá Kecskés Gábor.

fotó:MTI

A fejlesztések megvalósítását segíthetik az elérhető uniós források is. Bár egyelőre arról nincs pontos információ, hogy a burgonyatermelők közül hányan és mekkora összegben nyertek el támogatást a vidékfejlesztési programból, az elnök szerint nagy igény volt az efféle támogatásra, és a jövőben is számítanak arra, hogy lesznek olyan programok, amelyek kifejezetten a modernizációt célozzák.

Arra a kérdésre, hogy ebben az évben mekkora területen kerülhet burgonya a földbe, az elnök egyelőre nem tudott pontos választ adni. Az előkészítő munkálatok elkezdődtek, beindult a szaporítóanyag beszerzése, és a földek előkészítése is folyamatban van.

A pesszimizmus ugyanakkor érezhető a gazdálkodók körében – fogalmazott Kecskés –, ezért véleménye szerint addig, amíg nem kezdődik el a vetés, azt sem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a burgonya termőterülete az idén.

Az elmúlt években egyre csökkent a termelési kedv, tavaly alig érte el a 10 ezer hektárt az országos vetésterület nagysága. A terményt ráadásul az időjárás is nagyban befolyásolja, a múlt évben például az aszály fogta vissza a termésátlagokat.

agrotrend.hu / magyaridok.hu