Már kóser a vágás és a feldolgozás Csengelén is

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az avatóünnepségen elmondta, az első ütemben 80-100 embernek munkahelyet biztosító üzem a magyar víziszárnyas ágazat egyik legjelentősebb beruházása. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) fejlesztése összhangban van a kormány agrárpolitikájával – jelentette ki a miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a több évszázados hagyományokon alapuló magyar víziszárnyas termékek hungarikumnak minősülnek, messze többet jelentenek puszta élelmiszernél. Az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést vidéken, különösen a Dél-Alföldön. Az üzem megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a víziszárnyas-tenyésztés újra növekedési pályára álljon.

fotó:MTI

Az agrártárca vezetője ismertette, a vágóhíd kialakításának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott. A következő ütemben az üzem bővítésével a foglalkoztatottak száma 260-ra növekszik, ehhez a kormány 15 százalékos támogatást nyújt.

David Lau, Izrael állam askenázi főrabbija hangsúlyozta, az új üzem világszerte lehetővé teszi a zsidóknak, hogy megismerjék a Magyarországon előállított kiváló minőségű termékeket, és élvezhessék a kóser táplálkozás előnyeit. Hozzátette, hogy a beruházás sok helybélinek biztosít megélhetést.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megfogalmazása szerint a gyár szimbolikusan is kifejezi a magyar nép és a zsidók együttélését, hiszen nincs talán "magyarabb" és egyben nincs "zsidóbb termék" a hízott libánál. Felidézte, néhány száz éve komoly vita alakult ki két magyar rabbi között arról, kóser-e a hízott liba. Ezeket a szárnyasokat 15-16 hetesen levágják, a zsidó előírások szerint azonban nem lehet kóser olyan állat, amelyik valamilyen rendellenesség miatt nem élheti meg az egyéves kort. A két rabbi vitáját végül nem sikerült eldönteni, de a történet jó példázza, hogy "a zsidó élet összefonódott azzal a környezettel, kultúrával amelyben őseink éltek" – mondta.

A QP Kft. korábban arról tájékoztatott, hogy

a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, ennek köszönhetően 15 százalékkal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező hízott liba hazai tenyésztése. Az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.

Fotó: Pelsőczy Csaba, FM

– Eleinte tizenegy rabbi jár majd ide egyenesen Izraelből, hogy levágja a vízi szárnyasokat – Köves Slomó a delmagyar.hu-nak elmagyarázta, hogy ehhez a művelethez speciális tudás kell, amelyet rabbik végezhetnek. – Nagyon örülünk, hogy Magyarországon engedélyezett a kóser vágás, így ezt a gigaüzemet meg tudtuk építeni – az ortodox rabbi elmondta, hogy Svédországban, Svájcban, legutóbb Belgiumban ezt betiltották, mert szerintük ezzel sokkolják az állatokat.

Köves Slomóék álláspontja viszont az, hogy a kóser vágással éppen a szenvedéstől kímélik meg az állatokat. – Egyszerre vágják át a vízi szárnyasok légző-, nyelőcsövét és a főütőeret, ezzel jóval rövidebb ideig szenvednek, mintha más módon kábítanánk az állatot.

Az EMIH vezetőjének ötlete volt, hogy felépüljön a vágóhíd, erről hónapokon át tárgyaltak Fazekas Sándorral, az agrártárca vezetőjével, aki a szerdai avatáson a többi vendéghez hasonlóan egy sakter kést kapott.

Fotó: Frank Yvette

agrotrend.hu / MTI