Nem könnyű ma agrárgazdálkodónak lenni

Amikor egy agrárüzem sikertényezőit vesszük számba, akkor minduntalan ugyanazon elemek kerülnek szóba. Tudás, tőke, hatékonyság, genetika és szerencse. Ha súlyoznunk kellene ezen tényezők között, akkor mindenképp a tudás, felkészültség, szemlélet kerül az első helyre. Ez pedig – meggyőződésünk és tapasztalataink szerint – sokat mérsékel a szerencse befolyásán, és támogatja a többi tényező erősítését. Mert miről is van szó? Arról, hogy megelégszünk-e azzal, hogy a tevékenységünkhöz szükséges agrárszakmai tudást megszerezzük, vagy az agrárgazdálkodással szembeni minden típusú kihívásnak megpróbálunk megfelelni.

Látni kell a pályán

E sorok írója több mint két évtizedes, az agráriumban való működés után ki meri jelenteni, hogy az átlag agrárgazdálkodó piaci ismeretei nem tartanak lépést annak gyors ütemű változásával. Egyre kevésbé értjük, látjuk át a körülöttünk zajló folyamatokat. Történik mindez egy olyan helyzetben, amikor az információk soha nem látott mennyiségben zúdulnak ránk. Az információs társadalom elől pedig nem lehet elmenekülni. Éppen ellenkezőleg, ki kell használni minden előnyét. Igen fontos azonban, hogy a zajból hogyan szűrjük ki a zenét. Megtaláljuk-e azokat a csatornákat, amelyek a számunkra releváns információkat a legmagasabb szinten közvetítik. E téren a javaslatunk az, hogy ne elégedjünk meg a hírek rendszerezett elérésével, olyan csatornát, partnert válasszunk, amely elemzett formában, a ránk vonatkozó következményekkel, tennivalókkal, kilátásokkal kiegészítve informál minket. Ilyen például a Takarék Agrár Hírmondó, amely éppen ezen elvek mentén készül minden hónapban, s jut el ügyfeleink és stratégiai partnereink széles köréhez.

Az informálódásnak be kell épülnie a napi rutinunkba. Nyugati, tengerentúli versenytársaink számára régóta elképzelhetetlen, hogy ne ezzel kezdjék a napot. A napi rutin része a tájékozódás. Azt mindannyian érzékeljük, hogy az agrártermékek piacai egyre inkább globalizálódnak. Sokan erre rálegyintve azt mondják: áttekinthetetlenné, kiszámíthatatlanná vált a piac. Ezzel szemben határozott véleményünk az, hogy nem kiszámíthatatlan, hanem nehezebben átlátható az agrárpiac. Annak számára, aki „lát a pályán”, több lehetőséget tartogat, mint például egy évtizeddel ezelőtt. Az összefüggések, piacmozgató tényezők megismerhetők, a változások jeleit fel lehet ismerni. Aki kitanulja a nyomolvasást, ki tudja használni az ártrendeket. De ez csak az egyik oldala az éremnek.

Együttműködni nem lehetőség, kényszer

A szemlélet formálásának egy másik terepe az együttműködési készség. Ereky Károly már az 1900-as évek elején a magyar gazda individualizmusát emeli ki, mint a mezőgazdaság fejlődésének legnagyobb gátját. Önállóságunkhoz való ragaszkodásunk az együttműködés rossz értelmezésében gyökerezik. Nyilvánvaló, hogy minden gazdálkodó a saját üzemének fejlődésében érdekelt, de ezzel nem ellentétes, hanem éppen ellenkezőleg, elengedhetetlen a vertikális és horizontális együttműködési hálók kialakítása. Az egységes, koncentrált árukínálat piaci előnyeit talán nem kell részletezni. Mint ahogy azt sem, hogy milyen széles az együttműködési formák palettája. Mindennek kulcsa a bizalom. Erre pedig csak úgy lehet szert tenni, ha jól ismerjük a partnerünket/partnereinket. Az agrárgazdasággal való együttműködésünkben nálunk, a Takarékoknál is ezen van a legfőbb hangsúly. A kölcsönös előnyök gyakorlatban való megtapasztalása vezet a bizalom kiépüléséhez.

A nyugati mezőgazdaság alapját adó családi gazdaságok is úgy tudnak hatékonyan, az adottságokat igen magas szinten kiaknázva működni, hogy magasan szervezettek, együttműködési formák egész sorát, széles palettáját használják. A fenntartható mezőgazdálkodás felé vezető úton számunkra is nélkülözhetetlen, hogy belássuk, egyedül túl sebezhetőek vagyunk.

Az ellenállás, amely a gazdatársainkkal, a többi piaci szereplővel szemben fennáll az együttműködés területén – javaslatunk szerint – úgy oldható fel, fordítható alkotó erővé, ha pénzügyi partnerünkben találjuk meg elsődleges stratégiai partnerünket. A finanszírozó ugyanis mindannyiunk számára kiemelten fontos szereplője a működésnek, ő pedig egyértelműen abban érdekelt, hogy gazdaságunk sikeres legyen, és ehhez minden tőle telhetőt hozzá is tesz.

Az egyik hangsúly a „tőle telhető” kifejezésen van. A pénzintézetek között ugyanis ma már nem elsősorban a kondíciókban zajlik a verseny. Sőt, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez éppenséggel megtévesztő lehet. Sokkal inkább a szolgáltatások egyéb elemei azok, ahol eldől, hol találunk valódi elkötelezettséget az agráriummal szemben. A legjobb példa ismét a Takarékok hálózata, amely elkötelezettségének alátámasztására, további erősítésére saját agrárszakmai műhelyt hozott létre. Ezzel az egyedülálló kezdeményezéssel nem csak az a célja, hogy munkatársai még felkészültekebbek legyenek az agrárügyfelek kiszolgálása terén, hanem ügyfeleik üzleti döntéseinek előkészítésében is szerepet vállal. Agrárpiaci előrejelzései pedig egyenesen unikumnak számítanak.

A másik hangsúly pedig azon van, hogy a jól kiválasztott pénzintézettel a hátunk mögött sikeresebben választhatjuk ki üzleti partnereinket is.

Az emberi tényező

A stratégiai gondolkodás kialakítása tanulást, fejlődést igényel. Most éljük azokat az éveket, amikor el kell érni arra a szintre, ahol az üzem akár támogatások nélkül is jövedelmezően tud működni. Ez azt jelenti, hogy ki kell használni a támogatások adta lehetőségeket, de a stratégiát a fenntartható piaci eredményességre kell alapozni. Ehhez nélkülözhetetlenek a megalapozott középtávú előrejelzések is, ami ismét visszavezet minket a legjobb stratégiai partnerek kiválasztásának jelentőségéhez.

A döntéshozó felkészültsége, szemlélete, stratégiai gondolkodása nagyon fontos, de egyúttal fejleszthető elem a sikertényezők sorában. A humán erőforrás ugyanis már ma is a legégetőbb szűk keresztmetszetek közé tartozik az agráriumban is. A megfelelő felkészültségű, elkötelezett munkatársak értéke szinte felbecsülhetetlen.

A tudás, felkészültség, szemlélet tehát elsődleges sikertényező. Gyakorlatilag ezen a téren dől el a mezőgazdaság, az egész élelmiszer terméklánc sorsa, működési színvonala.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ