Rosszul sült el az embargó

Az Európai Unió és Oroszország között már több mint két éve zajló szankcióháború elsõ percétõl látszott, hogy nem fogja azt az eredményt hozni, amit vártak tõle. Az orosz embargó várható negatív következményeire az MLSZKSZ már három hónappal a bevezetését követõen felhívta a figyelmet. Azóta bebizonyosodott, hogy az eredeti célokból semmi nem valósult meg: nem sikerült Oroszországot gazdasági vonalon rákényszeríteni a Krímmel kapcsolatos magatartásának feladására.

Az élelmiszer-embargó az orosz gazdaságot nem kényszerítette térdre, sõt még nagyobb ellátási zavart sem okozott. Viszont az orosz piac nagyon sok területérõl évekre, évtizedekre teljesen kiszorultak az uniós országok vállalkozásai. Eközben az orosz piac átrendezõdött, nagyon sok termékbõl – fõként a mezõgazdaság területén – önellátóvá vált, vagy másként oldja meg a beszerzést. Míg Oroszország korábban nagymértékû gabonaimportra szorult, most fordult a helyzet. A 2016. évi termés alapján – 115 millió tonna gabonát termeltek (a magyar termés hétmillió tonna) – jelentõs exportõrré lépett elõ, ami a magyar gabonaexport piaci pozícióit is nagyban meg fogja nehezíteni. Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta most elõször került abba a helyzetbe, hogy cukrot exportálhat, ugyanis az idei termés alapján több mint egymillió tonnával termeltek többet, mint amennyire szükségük van.

Mára az orosz mezõgazdaság átállítása a belsõ igények ellátására majdnem teljes mértékben megvalósult, miközben az EU-t kihagyó új ellátási láncok kiépítése is rohamléptekkel halad. Az EU és az Oroszországgal szomszédos államok kereskedelmi statisztikáiból kiderül, hogy néhány termékkörben (állati és növényi zsírok, élõ állat és állati termékek) a szokásos fejlõdést jóval meghaladóan nõtt a forgalom. Ezekben az esetekben valószínûsíthetõ az embergót megkerülõ termékértékesítés, Fehéroroszország például az idén ötször több almát exportált Oroszországba, mint amennyi a saját termése volt.

Emellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendezõdése továbbra is intenzív. Szinte minden hónapra jut egy új bejelentés, hogy valamelyik kínai nagyvárosból az EU valamelyik nagy ipari városába, kikötõjébe indítanak irányvonatos projekteteket. A legutóbbi a Csengtu–Rotterdam Express vasúti árufuvarozási projekt volt, amely 15 nap alatt teljesítette a távot (ugyanez tengeren 40-45 nap). Ilyen új vasúti járatokat orosz–kínai viszonylatban is létesítenek, az új selyemút részeként. Ezek részben a tengeri konténeres fuvarozás alternatívájaként, részben az embargós hatások ellentételezéseként indulnak el.

A záhonyi térség fejlesztése a kulcs

Magyarország akkor jár jól, ha minél inkább alkalmazkodik a megváltozott folyamatokhoz, mert ezek három-öt éven belül meg fogják határozni térségünk gazdasági lehetõségeit, kilátásait – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Aktívan ott kell lennünk az orosz, a kínai és a török piacon: állandó szereplõként jelen kell lennünk ezek meghatározó logisztikai, kereskedelmi, termelõi kiállításainak, illetve olyan külkereskedelmi területeket kell keresnünk, ahol növelni tudjuk külgazdasági aktivitásunkat. Ezen területekrõl kell a záhonyi térségbe gazdasági befektetéséket bevonni. Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség mûködését, amennyire lehetséges, függetleníteni kell a kelet–nyugat irányú áruforgalomtól. Ehhez olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelõberuházásokat. Ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalom is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. A vonzó gazdasági környezetet kialakításának kulcsa továbbra is – más országokhoz hasonlóan – vámszabad területek létrehozása és kedvezõ gazdaságösztönzõ feltételek kialakítása lenne. Ennek létrehozásában a szövetség, amint eddig is, a jövõben is részt kíván venni.

agrotrend.hu / vg.hu