Agrárpiac

Piac

Szakmai segítség uniós és védjegyoltalom iránti bejelentésekhez

Országos eredetvédelmi fórumsorozatot indított a Földművelésügyi Minisztérium. A cél a földrajzi árujelzők számának növelése, ami hozzájárul az adott régió fejlődéséhez, a turizmus erősödéséhez is.

Jelenleg az egyes eredetvédelmi rendszerekben (mezőgazdasági és élelmiszeráruk, borászati termékek, szeszes italok) összesen ötvennyolc magyar földrajzi árujelző (eredetmegjelölés és földrajzi jelzés) áll uniós oltalom vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt, amelyekből harminchét borászati termék, nyolc pálinka, valamint tizenhárom mezőgazdasági és élelmiszeráru – mondta a Magyar Hírlapnak Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hozzáfűzte: a tárca eredetvédelmi programjának célja a földrajzi árujelzők számának növelése. A földrajzi árujelzők segítségével a termékek kiemelkednek, és jól megkülönböztethetővé válnak a szokványos áruktól.

fotó:Pixabay

A helyettes államtitkár kitért arra, Magyarország borvidékein változatos, különleges borok teremnek, az igényes, tudatos fogyasztók az országot járva kiváló minőségű és egyedi karakterű, oltalom alatt álló tájborok gazdag választékát találják.

Hazánk gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas tájain évszázadokra visszamenőleg foglalkoznak pálinkafőzéssel. A pálinka elnevezés uniós oltalma nagymértékben hozzájárul a különleges minőségű pálinkák iránti kereslet növekedéséhez, a pálinkaházak, pálinkamanufaktúrák számának emelkedéséhez.

Az élelmiszer-fogyasztásban is egyre inkább megfigyelhető a fogyasztói tudatosság, a hazai termékek iránti növekvő érdeklődés. A földrajzi árujelzővel rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségi garanciát nyújtanak a fogyasztóknak a termék eredetéről, hitelességéről. Ezek iránt nagyobb a fogyasztói bizalom, a termelők, előállítók számára pedig növeli termékeik hozzáadott értékét, és a piacra jutást segítő kiváló marketingeszközt is jelent.

Gál Péter hangsúlyozta:

a földrajzi árujelzős termékek komplex hatást fejtenek ki a helyi gazdaságfejlesztésre, hozzájárulnak új munkahelyek teremtéséhez, a turisztikai vonzerő növeléséhez, a fenntartható vidékfejlesztéshez és segítik a helyi boldogulást.

A tárca a hungarikumok körét figyelembe véve, valamint a „Hagyományok-Ízek-Régiók” (HÍR) program eredményeire támaszkodva kutatja fel a potenciálisan oltalomképes termékeket. Az agrár- és élelmiszergazdasági hungarikumok közül jelenleg uniós oltalom alatt áll nyolc termék:

  • pálinka,
  • törkölypálinka,
  • csabai kolbász,
  • gyulai kolbász,
  • kalocsai paprika,
  • szegedi paprika,
  • makói hagyma,
  • alföldi kamillavirágzat.

További négy termék más néven hungarikumként is elismert:

  • tokaji (aszú),
  • magyar szürkemarha-hús,
  • szegedi téliszalámi (Pick szalámi),
  • budapesti téliszalámi (Herz szalámi).

A HÍR védjegyes termékek közül uniós oltalmi eljárásra jelentették be a pannonhalmi törkölypálinkát, a makói petrezselyemgyökeret, a Győr-Moson megyei csemegesajtot is. Nemzeti eljárás alatt áll az újfehértói meggy, a szomolyai cseresznye. Előkészületeket tettek már az őrségi tökmagolaj, a nagykörüi ropogós cseresznye, a jászsági nyári szarvasgomba, a kevi kolbász, a magyartarka szarvasmarhahús és a balatoni hal elismertetésére is.

Az államtitkár megjegyezte: a Földművelésügyi Minisztérium a helyi termelői közösségeknek szakmai segítséget nyújt uniós és védjegyoltalom iránti bejelentéseikhez. Tavasszal

országos eredetvédelmi fórumsorozat keretében

a helyi termelői közösségek, az agrárgazdaság szereplői számára közérthetően, jó példákon keresztül mutatják be a védjegyekben és földrajzi árujelzőkben rejlő jogi, marketing- és támogatási lehetőségeket, amelyek segítségével termékeiket oltalmazhatják és piaci érvényesülésüket elősegíthetik.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés