Szőnyegbombázás a baromfiágazatban – mire számíthatnak a feldolgozók?

Az állatok kötelező levágása miatti kártalanításon kívül a baromfitermelők, a tenyésztők és várhatóan az exportáló feldolgozók is számíthatnak különböző mértékű kompenzációra a magyar kormánytól a madárinfluenza okozta veszteségek enyhítésére – közölte a Világgazdaság megkeresésére Bárány László.

A baromfitartással és feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport elnöke kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy azok az üzemek is kapjanak támogatást, amelyek a kialakult helyzet miatt akár 3-5 hónapig a szokásos vágómennyiség 20-40 százalékát tudják csupán feldolgozni – vagy akár még ennél is kevesebbet. Ezeknek a vállalkozásoknak – tette hozzá – lehetőség szerint olyan bérkompenzációt kellene nyújtani, amely biztosítaná a munkaerő megtartását, és nem utolsó sorban nem lehetetlenítené el az adott vállalkozás likviditását, jövőjét. Különösen súlyos helyzet alakult ki a vízi szárnyasok feldolgozásának területén a pecsenyekacsa, hízott kacsa és hízott liba alapanyaghiánya miatt.

A vágóüzemek esetében az érintett dolgozói létszám meghaladja a 2400-2500 főt. Ezek a vállalkozások átmenetileg sem engedhetik el a dolgozóikat, hiszen az ismert erőforrás-hiányos helyzetben néhány hónap múlva nem tudnák előteremteni a szükséges szakképzett munkaerőt. Az ilyen típusú kompenzációs igények összegzése és feldolgozása jelenleg is tart. A szakember becslése szerint ennek nagyságrendje nagyjából 2,1-2,5 milliárd forint körül várható.

Fotó:MTI

A törvényben nem szabályozott körben történő esetleges kártalanításról még zajlanak a tárgyalások a Baromfi Terméktanáccsal, a részletekről még további egyeztetések szükségesek – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint állományfelszámolásra eddig több mint kétszáz állattartó helyen került sor, ahol több mint 2,4 millió állatot tartottak. A madárinfluenza-járvány eddigi közvetlen költségei meghaladják a 3,3 milliárd forintot, amelyből az állattartók kártalanítása több mint 2,7 milliárd forintot tesz ki.

Jelenleg teljes körű kártalanítást azok a termelők, tenyésztők kaphatnak, akiknek állományát vagy a vírusfertőzés következtében, vagy a járványtani megelőző intézkedések keretében vágták le. Részleges kompenzációra azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek a járványügyi megelőző intézkedések következtében nem tudtak baromfiállományokat fogadni és nevelni, vagy meg kellett semmisíteniük a keltetőtojást, illetve naposbaromfit. Ebben az esetben a kompenzáció mértéke a káralap valódi összege, de nem tartalmazhat elvárt jövedelmet vagy egyéb kiegészítő jövedelmet – mutatott rá Bárány László.

Hasonló vis maior helyzet alakult ki azoknál az exportra is szállító baromfi-feldolgozó vállalkozásoknál, amelyek úton lévő termékeit az importáló országok a járványügyi zárlat feloldásáig – általában az utolsó bejelentést követő 90 nap – nem engedték beszállítani. Ilyen ország többek között Japán, Dél-Korea, Tajvan, a Dél-afrikai Köztársaság és Izrael. A tényleges exportmeghiúsulás, azaz az úton lévő szállítmányok visszafordítása szintén olyan vis maior helyzet, amelyre az érintett vállalkozások joggal jelenthetnek be részleges kompenzációs igényt. Ez utóbbi kategóriában a magyar baromfitermékeket exportáló vállalkozások igénye 500-600 millió forint körül alakulhat. Azok a vállalkozások is számíthatnak a telep működtetésével és fenntartásával kapcsolatos részleges kompenzációra, amelyek a kényszerintézkedések miatt kénytelenek üresen tartani ketreceiket – hangsúlyozta a szakértő.

A mostani madárinfluenza-megbetegedés, különösen az Alföld középső két-három megyéjében, felért egy szőnyegbombázással – közölte Bárány László. Ebből szerinte az is következik, hogy kormányzati és európai uniós segítség nélkül az ágazat nem lesz képes kigazdálkodni a körülbelül 6,5 milliárd forintos közvetlen és közvetett károkat.

Fotó:Pixabay

Letarolja Európát a betegség

Európa több államában is jelen van a madárinfluenza, és jelenleg is terjed, úgy a vadmadarak, mint a baromfiállományok között. Franciaországban már több mint 100, Németországban 30, Lengyelországban 23 kitörést jeleztek a hatóságok. Hollandiában 12, Bulgáriában 8, Szerbiában 3, Nagy-Britanniában és Svédországban két-két helyszínen állapították meg a betegség jelenlétét. De felütötte a fejét még Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban, Romániában, Szlovákiában és Dániában is.

agrotrend.hu / vg.hu