Több, de drága a magyar hal

Nem tesz jót az egyébként sem izmos hazai halfogyasztásnak a sertés- és a baromfihús általános forgalmi adójának csökkentése: mivel ez utóbbi termékek így jóval olcsóbbá váltak, illetve válnak, attól kell tartani, hogy a jövőben még kevesebb halat esznek majd a magyarok – kongatták meg a vészharangot a hazai tógazdaságok nevük elhallgatását kérő illetékesei. Pedig már most is az uniós tagországok listájának végén kullogunk a halfogyasztás tekintetében: míg az Európai Unióban az éves adat átlagosan 18-22 kilogramm fejenként, addig mi csak 4 kiló halat eszünk meg évente. Ez a teljes hazai húsfogyasztásnak mindössze 4-5 százalékát teszi ki.

Nem sokat lehet várni a marketingakcióktól sem, amelyek leginkább kóstoltatásokban merülnek ki – vélik szakértők. A hal ugyanis jóval drágább, mint a sertés vagy a baromfi – hívták fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a tárcavezető a következő két évre nem is ígérte, hogy a hal áfája is kedvezményes szintre (a jelenlegi 27 százalékról öt százalékra) csökkenne. Rámutattak arra is, hogy a kormánynak inkább a hatékonyságot növelő beruházásokat kellene támogatnia, hogy ne legyen olcsóbb a Dél-Amerikából importált hal, mint a hazai tóban nevelt.

Ugyanakkor a szakemberek reménykednek abban, hogy a tógazdaságoknak is jut abból a több mint 16 milliárd forintos támogatásból, amelyet a jelenlegi uniós költségvetési időszakban Magyarország halgazdálkodási pályázatokra fordíthat. A magyar halgazdaságok egy részében ugyanis jelenleg nincsenek meg a teljes termelési folyamathoz szükséges feltételek, így inkább szaporításra és ivadék-előnevelésre vagy étkezési hal „termelésére” szakosodnak.

Magyarországon 28,1 ezer hektár tóterület szerepel a nyilvántartásban, ebből 24,8 ezer hektáron folyik haltermelés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. A magyarországi akvakultúrás haltermelés 81 százalékát az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld adja. Az étkezési hal mennyisége szinte folyamatosan csökkent 2005 és 2014 között – csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés –, tavaly viszont 17,3 ezer tonnát termeltek, ez 12,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A tógazdaságok és az intenzív haltermelő üzemek bruttó termelése együtt 23,6 ezer tonnát tett ki. A magyarok főként pontyot vásárolnak, de szeretik a süllőt, a harcsát, a pisztrángot és a barramundit is. A tógazdaságokban ezenkívül busát, amurt és csukát is tenyésztenek.

agrotrend.hu / mno.hu