Tokaj lehet a „gőzmozdony”, ami mögé csatlakozhatna a többi borvidék

A bor speciális termék, ami magához vonz számos dolgot, új gazdasági kapcsolatok is indulhatnak általa. Nemzetközi szinten nehéz az előrejutás, a mennyiséggel nem, inkább a minőséggel tudnak a magyarok érvényesülni.

Összetartanak a magyar bortermelők, nem szívesen fogadnak külföldi befektetőket, a mennyiségi előállítás helyett pedig a minőséggel tudunk jelen lenni a nemzetközi piacon – többek között ezekről is beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Kiss Eliza. A kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos szerint a borágazatban is fontos eredmény volt az adminisztrációcsökkentés.

Kiss Eliza, borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos – fotó: Pelsőczy Csaba, FM

Sokadik éve végez borászathoz kötődő kormányzati tevékenységet Kiss Eliza. Minden esztendőben előfordulnak nagyobb prioritást élvező állandó feladatok, illetve új kihívások, kiemelt borágazati témák is. A Tokajt érintő feladatok az utóbbi időben állandóvá váltak – mondta a miniszteri biztos. Az elmúlt másfél évben többek között azon dolgoztak, hogy a Tolcsván található háromszázezer palackos aszúgyűjteményt meghatározott koncepció szerint védettség alá helyezzék.

Izgalmas ügynek nevezte a borok piacra juttatását: a Nemzeti Borkiválóság Program, amely már öt éve zajlik. Ennek részeként kiadványok, kötetek készülnek a borokról, amelyeket minden évben eljuttatnak a borászoknak és a fogyasztóknak is. Tehát túl azon, hogy ez egy szép marketingfeladat, cél az is, hogy a termelőknek bevétele származzon belőle – fogalmazott.

Nehéz összehasonlítani a borvidékeket. Tokaj elvitathatatlanul évszázados brand, és nemzetközileg is ismert. Még mindig Tokaj a legsikeresebb, és mivel huszonkét borvidék van, a többi huszonegy mindig egy kicsit zokon veszi ezt. Azon ugyanakkor érdemes elgondolkodni, hogy Tokaj lehet a „gőzmozdony”, ami mögé csatlakozhatna a többi borvidék, s így ők is sikereket érhetnének el – hívja fel a figyelmet Kiss Eliza.

A termelők nem szívesen fogadnak külföldi befektetőket, ilyen szempontból összetartó a hazai ágazat. A kisebb szőlészeteket és pincéket inkább megtartják maguknak, és próbálják fejleszteni a saját régiójukat – állítja a kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos.

A borvidékek idei támogatása kapcsán elmondta: decemberben kifutott az a vidékfejlesztési program, amelynek segítségével egyebek mellett palackozó- és szüreti gépek vásárlására, pincefelújításra, infrastruktúra fejlesztésére költhetnek a pályázók.

Emellett elindul a szőlőszerkezet átalakításával kapcsolatos program, aminek jogszabályi változatán az elmúlt hetekben dolgoztak. Ez lehetőséget nyújt ahhoz, hogy azokat a kisebb egységeket, amelyekkel még bővíthető Magyarország termőterülete, beépítsék a borászok a már meglévőkhöz. Ez elsősorban akkor számít jó lehetőségnek, ha valaki fajtát szeretne váltani, vagy egy régit telepít újra.

A borpromóciós program 2018-ban újraindul, és lehetőség nyílik harmadik országokban, tehát az Európai Unión kívüli piacokon is jelen lenni.

fotó: Nemzeti Borkiválóság Program – Facebook

Milyen fontos kérdések várnak még megoldásra az ágazatban? – A borágazati termékpálya töredezett, kormányzati szinten is tagolt, a turizmus foglalkozik a bormarketinggel, a Földművelésügyi Minisztérium pedig szabályozási környezettel a növényvédelemmel, a termés minőségének ellenőrzésével, és még sorolhatnám tovább. (…)

Olyan szervezeti megoldást kell találni, amivel hatékonyabban tudnánk működni.

A széttagoltság a piaci környezeten is látszik, rengeteg követhetetlen szakmai szervezet virágzik, körülbelül százharminchét egyesület van. Problémát jelent az is, hogy a sok borvidék érdekei ütköznek, és ezeket nehéz egyeztetni.

A teljes interjút ITT olvashatják.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu