Van piaca a magyar halnak és az áfája is csökkenhet

December közepén a halászati ágazatot képviselő szakmai érdekképviseleti szervezetek – a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) és a Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) – összeolvadásával létrejött a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet. Most újra egy szövetségben találkoznak a tógazdasági haltermelők, az intenzív akvakultúrát művelők, és újra egy kézbe kerül a vízgazdálkodás, természetvédelem, oktatás, kutatás, szaktanácsadás témakörében érintett érdekképviseleti munka. Az új szervezet a régi tagsággal – hisz a halásztársadalom nem változott, csak megújult –, talán nagyobb érdekérvényesítő képességgel tud dolgozni, mint elődei.

2016-ban kiváló minőségű volt a magyar ponty. Dacára a jónak mondható termésnek, már év közben is csak folyamatos nagyvízi halászattal lehetett a korai és egyre jelentősebb exportpiacot kielégíteni. Az őszi halászatok sem eredményeztek nagyon jelentős áresést, hamar elfogyott a tárolókapacitás nélküli kistermelők áruja. A karácsonyt jó minőségű és megfelelőnek ítélt mennyiségű hallal várta a halas társadalom.

Fotó:MTI

A kínálat talán egyetlen gyenge pontja az európai harcsa – szürkeharcsa – volt, hiszen növényevőkből, kárászból, itt-ott még törpeharcsából is jó volt a kínálat. Élő, friss süllő már egész évben nem kerül a pultra, a pisztráng csupán ilyenkor keresettebb, csukát csak Baja környékén keresnek egy keveset a halászlébe.

A feldolgozók teljes kapacitással dolgoztak, legnépszerűbb a hazai termelésű afrikai harcsa, aminek zöme filéként került a pultokra. Bőven volt friss halszelet, törzs, filé szinte minden halfajból. Ha a trendeket nézzük, akkor évről évre nagyobb a feldolgozott, friss, konyhakész hal iránt a kereslet. Ez még vidéken is igaz, ahol az élőhal még mindig vezeti az eladási listát.

Fotó:MTI

Bár az áruházláncok némelyike már nem árul élőhalat, az értékesítő helyek száma jelentősen gyarapodik. Egyre több a termelői halvásár, a közvetlen tóparti értékesítés, az alkalmi halpiac, a nagyobb településekre kitelepülő halas vállalkozó.

Sajnálatos, hogy a magyar családokban szinte csak az ünnepnapokon kerül halétel az asztalra. Az agártárca kitűzött célja, hogy ez megváltozzon, ezért különböző népszerűsítő kampányokkal kívánja növelni a hazai halfogyasztást, Tény, hogy az évi 6,0-6,2 kilogrammos fejenkénti halfogyasztás nagyon alacsony. A 20 kilogramm körüli európai uniós átlagtól jelentősen el vagyunk maradva.

A halfogyasztás népszerűsítésére a mostani uniós költségvetési időszakban mintegy 800 millió forint áll rendelkezésre. A magyar állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,5-3 százalékát teszi ki a halászati ágazat, azonban szerepe ennél lényegesen nagyobb és sokrétűbb. A halászati ágazatban működő tógazdaságok és az intenzív haltermelő üzemek termelése évente több mint 23,6 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17,3 ezer tonnát étkezési célra használnak fel – derül ki Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból.

A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Az étkezési célra szánt 17 ezer tonnás halmennyiségből körülbelül 8,5 ezer tonna kerül exportra, ebből 6 ezer tonna élőhalként. Mindez azt is mutatja, hogy van piaca a magyar halnak. Év végére halhiány volt jellemző több országban is, ezért Romániában és Németországban is keresett volt a jó minőségű magyar hal. Ugyan a halárak és az ágazat profitabilitása nemigen változott, összességében véve elégedettek zárhatták a haltermelők a tavalyi évet.

agrotrend.hu / NAKlap