FÓKUSZBAN

800 éves családfa sarja a Vas megyei olajütő

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az amit adok, tökéletes legyen.” – vallja Batha Pál, a szalafői olajütő. Az alig 40 éves fiatalember és felesége családi gazdaságukban 10 féle növény magját sajtolják hagyományos eljárással 15 éve. A Batha portán készült Magyarország első olyan tökmagolaja, amely HÍR védjegyet kapott, és ebből készült 2016-ban az Ország tortája is. Mindemellett náluk van tíz az ország őshonos mangalicái közül is. Batha Pállal beszélgettünk.

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az ...

Ne várjunk a szomszédra! Most kell a kukoricabogár imágóit hatékonyan gyéríteni

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére.

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére. ...

Árutőzsde

2017. július 12., szerda • 10:33

A hét témája: Gabonaminőség – mi lesz veled?

Túl sok az aszott, beszáradt szem. Szélsőségesen nagy a minőségi szórás, nem lesz könnyű így értékesíteni.

Várom a heti betakarítási helyzetjelentést és közben azon elmélkedem, vajon idén mennyi lesz a gyenge árpa, milyen arányú lesz a búzatermésen belül a takarmány és a javító, mi lesz a repcék olajtartalma, lesz-e bonifkáció.

Az eddig hírek alapján – melyek nem országosak, csak 8-10 kiragadott pont – valahogy mégis ugyanazok az információk jönnek.

Az árpa hektolitertömege alapvető és fontos mérték az export esetében, már régen nem ott vagyunk, hogy ami 58 kg/hl fölött van, az mind jó. Mondogatom egy ideje, hogy vannak különbségek a jegyzéseknél a 63-as hekto és a 65-ös hekto esetében is, de valahogy ez vagy nem tudatosult, vagy nem tudunk rá kellően odafigyelni.

fotó: 123rf

Egy hete a milanói tőzsdén, ahol külön jegyzik az olasz belső árpát és az importot is, 5 és 14 EUR/to között volt a különbség, ha legalább 63-as hektolitertömeget elérte az áru. Korábban a belső árura is feltüntették a fajsúlyt – ezt most diszkréten mellőzik. A másik tőzsdén is van 9 EUR/to különbség a magasabb fajsúlyú árura, de itt már legalább a 65-ös szintet el kell érni.

Tudom persze azt is, itthon is lettek nagyon jó eredmények, láttam én is olyan minőségi tanúsítványt, amit 70 fölötti értéket mutat, a tulajdonos tartja is még – úgy vélem: jogosan.

Nehezebb a helyzet a búzánál, mert ott olyan sok paramétert kell figyelni, ami minden évben sajátos helyzetet teremthet. Érdekes, hogy az információáramlás felgyorsulása itt is olyan, részben negatív folyamatot eredményezett, ami már piaci helyzetünk romlását is okozhatja.

fotó: pixabay.com

Jó néhány évvel ezelőtt egy adott évjárat minőségéről az akkori kiemelt szereppel bíró független labor országos minőségi térképet készített és így a piaci szereplőknek a mainál szerintem objektívabb képe volt a tényleges minőségről.

A mai helyzet az, hogy a rossz hírek futótűzként terjednek és minden attól hangos, míg a jó eredmények szépen csendben háttérben maradnak, és csak néhányan és ők is elsősorban a saját érdekeltségi körükön belül rendelkeznek információkkal.

Egyik minőségellenőrzéssel foglalkozó cég illetékes vezetője fogalmazta meg tavaly, hogy ők azért sem tudnak átfogó képről beszámolni, mert csak azt látják, amire megbízást kapnak, az meg sokszor csak a problémás része az egésznek.

Most is ezzel szembesülhetünk: nem elég, hogy a hozamok kisebbek, mint ahogy vártuk, reméltük, de még a minőséggel is adódnak gondok.

A tavaly jó minőséget adó fajta sok helyen nem tudta megmutatni, mire lenne képes – nem voltak megfelelőek a körülmények. Ez adott esetben azt is jelenti, hogy egyes paraméterek ugyan jók, de a felhasználhatóság szempontjai között már akadnak kritikus értékek.

Néhány évvel ezelőtt kellett bevezetni így a felvásárlási szezon közepén, hogy a túlságosan magas esésszám miatt bizonyos tételeket nem lehetett javító búzaként értékelni, pedig a szokásos értékelés csak minimum értéket ad meg. A malmos laborvezető viszont jelezte, hogy a 420 fölötti esésszámérték már a sikér túlzott keménységét jelzi és nem lesz jó a liszt a pékeknek, nem kel meg rendesen a kenyér.

Ezzel már idén is találkozhattunk és azzal is, hogy túl sok az aszott, beszáradt szem és ez megint csak nem kereskedői kitaláció, hanem a felhasználhatóságot veszélyeztető probléma.  Nem igazán meglepő módon a jellemzően nagyobb és egyenletesebb eloszlású csapadékosággal bíró területekre nemesített fajták esetében jelentkezett ez komolyabban – legalábbis eddig.

fotó: pixabay.com

Most nagyjából a betakarítás felénél járhatunk, van ahol már 60 százalék fölött – olvasom a hírt  – szélsőségesen nagy a minőségi szórás, nehéz lesz így értékesíteni. Most már csak azt kell kérni,

ne keverjék a tételeket a termelők, a raktárak, mert sokkal gyorsabban lehet elrontani a tételeket, mint utána helyrehozni vagy javítani.

Jó lett volna, ha látjuk már a heti eredményeket, de én azért bízok abban, hogy a legfőbb búzatermelő területeken lesznek jó minőségű tételek is és a hozamok se a leggyengébbeket fogják a továbbiakban ismételni.

A szárazság a repcék esetében is új helyzetet teremthet, ott is a csökkenő termésmennyiség és az alacsonyabb olajtartalom lehet a gond.

Talán valamelyest segíti a termelőket, hogy az árak elmozdultak a mélypontról és az elmúlt két hétben jelentős áremelkedés következett be az európai tőzsdén is. Ez, még ha nem is tud minden kiesést pótolni, de azért be fog gyűrűzni az itthoni árakba is – szerintem.

agrotrend.hu / BG.

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.