Árutőzsde: rejtélyes mozgások az áraknál

Az egyik oldalról csak azt láthatjuk, hogy mindennek esik az ára, csökkennek a jegyzések és napról-napra több éve nem tapasztalt alacsony árakat jeleznek a piacok. Másik oldalról viszont jönnek a problémákról az információk, hogy ez sem lett jó, azzal is gond van, tehát a piacnak erősödnie kell, várjunk ki az eladással, lesz még magasabb az árszint. Nehéz ilyenkor eldönteni, minek van nagyobb befolyása, hiszen mindkét oldal igazsága valahol megalapozottnak tűnik.

Az alábbi ábrán a Budapesti Értéktőzsde Áruszekciójának jegyzéseit láthatjuk május elejétől és ezen is mintha más-más piacról lenne szó, mint amit a hétköznapokban érzékelünk. Ebben van némi szerepe a megnevezésnek is, de inkább a vetítési alap, ami miatt szebbnek tűnik a helyzet, mint amilyen valójában.

Amit kiemelésre fontosnak tartottam, az elsősorban az, hogy ezek az árak nem az eladó telephelyén értendőek, hanem beszállítva dunai kikötőbe. Ezek az eladó választása szerint lehetnek Csepel, Paks vagy Baja, de mindenképpen figyelembe kell venni a fuvarköltségeket és a tőzsdei eladáshoz kötelező minőségi vizsgálat költségét is. Ebből adódik, hogy sem a takarmány, sem a „malmi” búzáért ezt az árat nem nagyon lehet elérni telephelyen.

Másik ok, amiért a „malmi” búza jegyzését nem követi a piac, hogy annak minősége inkább az euro kategóriának felel meg és ez a piac meglehetősen passzív a tőzsdén, nem a dunai szállítás jelenti a fő területet, de hogy valami itt is történt, azt a hónap elejei elmozdulás jelzi.

A kukorica szépen követi a nemzetközi ártendenciát, látszik, hogy a viszonylag egyszerűbb minőségi feltételrendszer igazodik az export követelményekhez is és a piaci résztvevők számára tényleges piacot jelent a kukorica határidős piaca.

Mi is történt a nemzetközi piacokon, amiért ez az áralakulás vált jellemzővé?

Elsőként és minket leginkább érintő tényezőként a franciaországi csökkenő reményeket kell említeni, mert ez az a tényező, ami miatt kialakulhat az a kép, hogy az árak felfelé fognak menni. Ez azonban csak egy szűkebb területre várható és ez az a malmi búza, ami már ténylegesen kielégíti általánosan is az őrlési igényeket, vagyis legalább 12,5 %-os fehérje tartalom mellett a 220-as esésszámot is tudja. Az elmúlt napokban megjelent információk alapján tovább erősödött a már említett tendencia és a betakarítás előre-haladtával sajnos nem javultak az eredmények, sőt az egyik jelentős elemző cég, a francia Agritel nagyon-nagyon gyengének mondta heti jelentésében az eddigi francia hozam-eredményeket. Az elemzések és a gazdák most abban bíznak még, hogy a minőség elfogadható szinten marad és nem a takarmány kategória fog tovább növekedni.

Más területeken továbbra is optimistább a kép, olyannyira, hogy sem az orosz, sem az ukrán termelésről szóló beszámolók alapján nem kizárt, hogy akár nagyon jó termést takarítsanak be a legnagyobb export potenciállal rendelkező két országban. Oroszországban a tavalyinál eddig kb. 11-12 %-kal nagyobbak a hozamok, a 4,22 to/ha-s eddig átlag még egyes vélemények szerint akár nőhet is. A legfrissebb várakozások már 66 millió tonnás össz-termést is elérhetőnek tartják, ami a néhány nappal ezelőtti USDA becslés 65 millió tonnás és júniushoz képest 1 millió tonnával már felfelé korrigált előrejelzéséhez képest is újabb rekordot jelenthet. (2015-ben 61 millió tonna volt a betakarított mennyiség.) Ukrajnában is hasonló a helyzet, ott is lényegesen nőttek az eddigi eredmények alapján a hozamok, de itt már vannak olyan jelzések is, hogy a mennyiség mellett a minőség nem mutatja azt, amit vártak és az elmúlt három évben jellemzőnél kisebb lesz a malmi búza aránya, talán kevesebb is lesz, mint a termés fele, ami eddig biztosnak tűnt.

Az elmúlt hetek folyamán az egyéb termékek érthetően kicsit háttérbe szorultak és kevesebb szó esett a kukoricáról vagy az olajosmagvakról, de ebben az időszakban ez nem szokatlan.

A kukoricára vonatkozóan túlnyomó többségben vannak a jó termést váró előrejelzések és ezt az utóbbi napokban kedvezőbbre fordult időjárás tovább erősítheti. A legutóbbi USDA becslés alapján ugyan a globális termelés szintje valamelyest csökkent a júniusi előrejelzéshez képest, de a főbb exportőr régiók közül csak Brazíliában csökkentették érdemlegesen a várt eredményeket. A világpiacot jobban mozgatja, hogy az USA-ban viszont nőtt a várt termés-mennyiség és a globális felhasználás mennyiségét is csökkentették. Ezek együttes hatásaként következett be a kukorica jegyzésénél egy olyan mérvű esés, aminek következtében a jegyzés a két évvel ezelőtti mélypontot közelítette meg, sőt nem kizárt, hogy el is fogja érni. Európában még nem tartunk ezeknél a szinteknél, valamelyest stabilabbak az árak, de ha az import lehetséges árszintje lemorzsolódik, úgy a belső árszinteknél is fog ez jelentkezni. Itt is az ukrán helyzet lehet a kulcs, amennyiben a termés-kilátások javulnak, úgy az export-aktivitásuk is agresszívabb lesz a növekvő mennyiségek eredményeként. Jelenleg az már előre jelezhető a különböző becslések alapján, hogy a tavalyinál nagyobb lehet az export árualap, a 17 millió tonnás kiviteli lehetőség 1 milliót tonnával haladja meg a tavalyit. Ezt támasztja alá az ukrán mezőgazdasági minisztérium közlése is, akik szerint 2016/17-ben növekedhet az export-aktivitás.

Végezetül az olajosmagvak kiváró piacáról. A szójabab amerikai jegyzésének csökkenése folytatódott, de most ettől elvált a repce európai jegyzése, miután több forrás is az európai és a globális kínálat csökkenését jelezte előre. Ez a tartott tendencia fordul időről-időre erősödésbe és ennek eredménye, hogy itt inkább már a tartott árak váltak jellemzővé.

Összegezve a heti eseményeket inkább a jó kilátások kerültek túlsúlyba és egyedül a malmi búza ára tudott csak stabilizálódni, míg a többi jegyzés inkább lanyhulásra hajlamos.

agrotrend.hu / Bidló Gábor