Gabonapiac: merre tovább, avagy mit érdemes most tartani, vagy a piacra vinni?

fotó: fotó:123rf

A legfrissebb NAK adatok alapján már megnyugtatóbb a helyzet, látszik, hogy ha nem is lesz mindenütt jó termés, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével nincs olyan térség, ahol komoly lenne a probléma. Ez persze csak a hosszabb távra visszatekintve állja meg a helyét, tavalyhoz képest az érzés sokkal rosszabb.

A diagram magáért beszél, hogy jobban látható legyen, mire is gondoltam, ezért a 2009-2013-as évek átlaga mellett feltüntettem a tavalyi eredményeket is és a legutóbbi megyei adatokat is. A korábbi évek statisztikai adatait és az idei közléseket is összevethetőnek tartom, ezért is alakult úgy a véleményem, hogy a helyzet nem annyira rossz, mint esetleg egyes területeken látszik.

A búza vetése is halad tovább, kisebb lesz a terület a korábbi években regisztráltnál, de ez a csökkenés még nem okozhat gondot jövőre sem – nagy valószínűséggel. Mindezeket azért is gondoltam előre bocsájtani, mert befolyásolhatja a döntést az értékesítésekben.

A következő ábra a BÉT jegyzéseit tünteti fel – a búzánál nem volt folyamatosan ugyanarra a határidőre jegyzés, ezért az új termésre vonatkozó ú.n. fronthónapot, vagyis a legközelebbi határidős jegyzést tüntettem fel. A kukorica esetében a lényegesen nagyobb forgalom folyamatos jegyzést biztosít és így már február elejétől a novemberi jegyzést tüntettem fel.

A jegyzések követték az európai fő piaci jegyzést (kérem, ne tessék számolni, hogy ha ez itt ennyi, meg ennyi az árfolyam, akkor a BÉT miért csak annyi, mert ez így félrevezető lenne). Az egyértelműen látható, hogy főbb mozgásaiban az érdemi forgalommal rendelkező kukorica szeptember végéig követte a párizsi jegyzés alakulását, hol közelebb volt hozzá, hol kissé távolabb, de a tendenciák megegyeztek.

A búza esetében más egy kicsit az „ábra”, de ott is megvan a hasonlóság. Ezt szoktam úgy fogalmazni, hogy mivel kicsi a forgalom, ezért sokszor a számok nem tükrözik a valóságot, de a tendenciát mindenképpen és ebből lehet a továbbiakra következtetni.

Ezen az ábrán a párizsi tőzsde, a MATIF búzára és kukoricára vonatkozó jegyzései vannak feltüntetve,  itt a búza decemberi, a kukorica novemberi jegyzéseit vettem alapul. (A felső, fekete vonal a búza árát, az alsó, zöld vonal a kukorica árát mutatja, EUR/to-ban kifejezve, meghatározott franciaországi raktárakba beszállítva.)

A fenti két árgrafikon, a betakarítás illetve a vetés jelenlegi állapota alapja az a véleményem, hogy figyelembe vehetjük, hogy a búza ára emelkedő tendenciát mutat szeptember közepe óta, míg a kukoricáé inkább tartott, sőt enyhén csökkenőt.

Van még egy kiegészítő megjegyzésem a búza árához kapcsolódóan. Ez pedig, hogy az eddig itthoni árakban nem várok emelkedést, hiszen ahogy korábban már írtam, az itthoni árak jóval az exportnál elérhető árak felett voltak. Most az a helyzet alakult ki, hogy a külföldi áremelkedés elérte az itthoni, tartott szinteken maradt árakat és így vált lehetővé, hogy megmozduljon a búza-piac és sor kerülhetett értékesítésre.

A közeljövőben a tendencia folytatódhat, de lassuló ütemben és emiatt jelentős búza áremelkedésre nem számítok.

A kukorica esetében jól látszik, hogy az itthoni árak a nemzetközi tendenciák ellen mentek (ezt a múlt héten már kielemeztük), ezért változatlanul az az érzésem, hogy nem reális várakozás az itthoni árak tartós és jelentős erősödésében bízni. Most már ahogy haladunk előre, egyre nagyobb árualap áll rendelkezésre és bár a nemzetközi jegyzések lehet, hogy elérték a mélypontjukat, szerintem ott is maradnak és nem fognak onnan felfelé kitörni. Erre nincs különösebb fundamentális ok, csak a nem a kereslet-kínálaton alapuló spekuláció hozhat ettől eltérést. (Erre meg nem számítok.)

A címben feltett kérdésre a válaszom, hogy megítélésem szerint inkább a búzát érdemes tartani, a kukorica értékesítésével viszont nem szabad várni, ott még ki lehet használni a belföldi kereslet által kínált magasabb árat, de hogy meddig, az már erőteljesen kérdéses – szerintem.

agrotrend.hu / Bidló Gábor