Hírek

Gabonapiaci elemzés: a kukorica értékesítésével nem érdemes várni

Az elmúlt napok itthoni eseményei megint rámutattak arra, hogy egy termény betakarításának csúszása és a nem előrelátó üzletkötések eredménye olyan árfelhajtás, aminek nincs igazi fundamentális alapja, csak a pillanatnyi pánik motiválja a kereskedelmet.


fotó: 123rf

Jónéhány évnyi gyakorlattal a hátam mögött sem értem, hogy hogyan tud ennyire általánossá válni időről-időre a rövid távú gondolkodás piaci körökben.

Tudjuk ma már, hogy a kukorica betakarítása megállt egy időre – szerintem az is látható volt, hogy nem fog ez a szünet hetekig tartani, az előrejelzések alapján várható volt a kb. két hetes kiesés. Ez rendben el is telt és a hét végén már megint lehetett vágni a kukoricát. Ennek ellenére olyan mértékű áremelkedés következett be a tőzsdén és a szabad piacon is, mintha október közepén vége lett volna a betakarításnak. Olyan mértékű volt az áremelkedés, mintha nem számolhatnánk mind a mai napig azzal, hogy legalább 2 millió tonna exportálható többletünk lesz.

A lenti két ábrán látható, mire is gondolok:

A BÉT HUF/to-ban rögzített elszámoló árai novemberre emelkedtek 2500 Ft/to-val anélkül, hogy ennek meg lett volna az alapja. Úgy látszik, mintha megjött volna a piaci korrekció is, de a szerdai zárás megint magasabb lett 250 Ft/to-val, így elmondható, hogy a piac ma megint erősödött.

A kérdés, hogy mi okozta ezt a hangulatot és ez mennyire lehet tartós.

Ha csak a márciusi jegyzést nézzük, már azon is látszik, hogy ennyire a piac sem tartja veszélyesnek a helyzetet, az csak 1500 Ft/to-val lett magasabb és véleményem szerint ez is csak azért következett be, mert a november húzta magával felfelé.

A novemberi erősödésre két alapvető ok adhat magyarázatot és ezek közül is az első az, ami szerintem igazán motiválta a piaci szereplőket és ez az októberi szállítási kényszer volt és az hogy többen, akik eladtak novemberre nem kapták meg az árujukat vagy azért mert meg sem vették előre vagy azért, mert nem is kötötték le arra spekulálva, hogy majd olcsóbban veszik meg. Ez utóbbi nagy valószínűséggel nem jött be, az első verzió viszont tárgyalási alap lehet.

A másik ok, hogy olyanok, akik alapvetően a tőzsdén akartak eladni vagy ott el is adtak, nem tudták megvenni a fizikai piacon a kukoricát és ezért kénytelenek voltak a nyitott pozíciókat lezárni és ez generált egy olyan keresletet, ami nem is jár árumozgással, csak a kötésállomány csökkenésével. Erre enged egyébként következtetni az is, hogy a tőzsdei nyitott kötésállomány –tehát az, amit tényleges szállítással akarnak majd teljesíteni- jelentősen csökkent és a korábbi 32 ezer tonnás (320 kontraktus x 100 tonna) szintről 21 ezer tonnára csökkent.

Merthogy egyéb szempontok alapján ezt az áremelkedést nem tartom reálisnak. Nézve a nemzetközi és a hazai jegyzések alakulását szembetűnő, hogy a novemberi MATIF jegyzés az elmúlt héten erősödött, de ez nem következett be a márciusi jegyzés esetében, tehát itt is olyan tényező játszhatott szerepet, ami csak rövidtávon volt hatással és ezt többen a túlzott csökkenésnek tulajdonítják, ami miatt eltűntek az eladók a novemberi határidőről.

A budapesti jegyzések EUR/to-ban láthatóan tartottabbak voltak, de azt meg kell jegyeznem, hogy a csökkenés csak az árfolyam-változásból adódott. 

A fentiek alapján a javaslatom, hogy a kukorica értékesítésével nem nagyon szabad  várni, nincs olyan tényező, ami az áremelkedés irányába mutatna és továbbra is tartom a véleményemet, hogy nagyon könnyen és gyorsan bekövetkezhet legalább 5-7 EUR/to-s, vagyis 1500-2000 Ft/to-s árcsökkenés. Ez az a szint, ahol a kereslet már megint élénkebb lehet, de az se azonnalra, hanem inkább 2016. I. negyedévére.

Végezetül egy kicsi számtan, amire egy partneremmel történt beszélgetés okán került sor: Fő piacainkon megjelent a nem EU28-ból származó áru és az elmúlt hetekben közel 700 ezer tonna kukoricát importált az EU28. A mi „kedvenc” piacaink közül Hollandiába csak a múlt héten 50e tonna áru érkezett be, az azt megelőző 80e tonna után, míg Olaszországba 56e illetve 30e tonna került beszállításra. És hogy ez miért érdekes? Mert a partnerem szerint ez az áru 170 EUR/to-s árszinten került oda és ha ezt visszaszámoljuk hazai feladásra, akkor alig érjük el a 40.000 Ft/to-s árat. Ezzel persze vitatkoztam én is, de be kell látnunk, hogy minden járulékos költséggel együtt is, ami a rendeltetési helyen felmerül még a kikötőtől, akkor is csak 43.000-44.000 Ft/to-s árszint jön ki nekünk itthon. Ne gondoljuk, hogy előnyünk lenne, mert sajnos nincs.

agrotrend.hu / Bidló Gábor

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés