Hova mennek még lefele az árak?

A nemzetközi búza piacokon újabb 5-7 EUR/to-s árcsökkenést lehetett elkönyvelni és ez azzal egyidőben következett be, hogy a fizikai piacon megjelentek vevők is. Ez sem tudta ellensúlyozni azt a nagyon erős pszichikai hatást, hogy az orosz búza termést napról-napra nagyobbra várják. A legutóbbi hírek már 82-83 millió tonnás termést vizionálnak a tavalyi 72 millió tonna után. Ez a növekmény mind export-árualap és ez az a tényező, ami most szinte minden egyéb szempontot felülír.

Nem igaz ez az USA-ra, ott a saját belső tényezők komolyabb szerepet kapnak és ennek eredménye lett, hogy az ottani búza árak már a héten kezdtek stabilizálódni. Az ottani őszi vetésű búza betakarítása véget ért és a korábbi félelmek a tavaszi vetésű búza minőségére és mennyiségére vonatkozóan elmúltak. A vevői érdeklődés megjelenése mozdította a jegyzéseket felfelé a mélypontról és bár további jelentős áremelkedés sem valószínű, esély kínálkozik az ú.n. oldalazó mozgás kialakulásának, ami tartott-enyhén emelkedő tendenciát jelenthet.

Az ábrán a barcahrt.com közlése mutatja a trendet: az alsó értékek a „normál” malmi búza jegyzései Chicagoban, míg a fölső folytonos vonal a javító minőséget adó tavasz búza jegyzésének alakulása Minneapolisban. (Az értékek cent/bushel-ben vannak feltüntetve a tőzsdei jegyzéseknek megfelelően.)

Az ábrán az is látható, hogy a mostani árak a tavaszi időszak jegyzései alá kerültek és a piaci elemzések azt is várják, hogy ismételten arra a szintre emelkedhetnek a jegyzések Chicagoban. A tavaszbúza esetében ez nem várható, ott a minőségi felár meg fog maradni és mivel a termelési többlet a gyengébb minőségből várható, a mostani 55-60 %-os felár a korábbi 20 % körüli prémiummal szemben tartóssá válhat.

És mi a helyzet itthon?

Az elmúlt napokban megindult az eredmény-dömping és egyre több certi kering az országban.

Sajnos igazolódni látszik, hogy a tételek jelentős része – egyes vélemények szerint akár a fele – nem éri el az érvényben lévő Magyar Szabvány szerinti Malmi II. minőségi értékeket. A MSZ6383:2017 szerint ahhoz, hogy malminak nevezhessük a tételt meg kell felelnie legalább a 74 kg/hl-es hektolitertömegnek ÉS a minimum 26 %-os sikér-tartalomnak.

Ez utóbbival van idén a legtöbb gond, a fehérje tartalom és a sikér mennyisége nem következik egymásból, pedig kellene és szokott is.

Ez eredményezi, hogy azok az exportra szánt tételek, ahol nem kell igazolni a sikér mennyiségét, még malmi búzaként is el tudnak menni, ha eléri a fehérje-tartalom a 11,0%-ot, itthon mégsem jók.

Nem jelenti ez azt, hogy nincs elég malmi búza, hiszen a szükséglet kényelmesen kielégíthető – amit a malmok meg is tettek. Ennek eredményeként vált szét a piac, a normál malmi búza ár 43.000,- és 45.000,-Ft/to közé állt be, az euro ez alá 1.000,- – 2.500,-Ft/to-val térségtől függően és a kevés javító búza kínálati ára már meg is haladja az 50.000,-Ft/to-t

– igaz mérsékelt vevői érdeklődés mellett. Ha az alapárakat vesszük alapul, akkor az árak közötti különbség nálunk 25% körül alakul, ami szerintem még emelkedhet is.

A malmi célra a gyenge sütőipari tulajdonságai miatt nem alkalmas tételek a takarmány-iparban boldog vevőt találhatnak – egyes magas fehérjéjű tételekre a takarmányosok prémiumot is kínálnak, ha egyébként az áru egészséges. Erre alapozni a kereslet koncentráltsága miatt sem célszerű, de azért sem, mert minimális az a mennyiség, ami ténylegesen kell, használható.

A búza itthoni helyzetét úgy látom komolyan veszélyezteti a nagyon jelentős fekete-tengeri kínálat árcsökkentő hatása

s bár egyelőre nem indult el itthon a drasztikus kereslet-csökkenés, de az export statisztikák alapján a fekete-tengeri kivitel eléri az összes búza exportunk közel harmadát és ha ott tartósan alacsonyak maradnak az árak, az itthon is hatással lesz a piacra. Hozzáteszem azonban, hogy

ez elsősorban a malmi minőségnél gyengébb minőségű búzánál jelentkezhet, a jobb minőségnek tartósan „ára lesz”!

Jelzi ezt az is, hogy Németországban már a 14 %-os árú prémiuma 23,-EUR/to, vagyis kb. 7000,-Ft/to a 12 %-os búza ára fölött. Itthon is ekörül vagyunk…

Az egyéb termékek közül a kukorica piaca is kezdett valamelyest élénkülni, de nem mondhatjuk, hogy a termelők örömét hozná. Régen nem látott alacsony értéket mutat a mértékadó párizsi tőzsde jegyzése és a tavalyinál csak itthon lesz a termés lényegesen alacsonyabb… Európán illetve az EU28-on belül fő versenytársunkká Románia és Bulgária vált és e két ország termelés idén kb. 1,5 millió tonnával lesz nagyobb, mint a tavalyi volt. Ehhez kapcsolódik Ukrajna is, mint az EU28-ak fő beszállítója, ahol a legutóbbi előrejelzések 4,6 millió tonnás többletet várnak tavalyhoz képest, ami 20 %-os többlet és ez mind export-többletet jelent.

Nem csoda ezek után, ha szokásos ábránk vonalai egyre inkább lejjebb jutnak és ez komoly kérdőjeleket vet fel a termény értékesíthetőségét és főként annak árát illetően. Úgy látszik, nincs illetve szeptember végére nem lesz jelentős zárókészlet ó-kukoricából itthon, mert már most is csak szórványos érdeklődések vannak.

Lehet, katasztrofális szárazság köszönt be a következő hetekben, de a realitás az, hogy most ó-kukoricára nem jelentkezik vevő 45.000,-Ft/to körüli áron – ez az ár már vagonba vagy uszályba rakva volt korábban, a mostani vételi ajánlatok alapján az eladói telephelyi ár Nyugat-Magyarországon 42.000,-Ft körül alakulhat, míg keleten ennél 1.000 – 2.000,-Ft/to-val alacsonyabban és ez már az új-termésre korábban kötött üzletek árszintje. Azok az üzletek azonban még 170,-EUR/to körüli MATIF jegyzésnél születtek és most nagyon kellene, hogy a kukorica ára visszaforduljon. Egyelőre még van egy kis idő, mert a búza volt a főszerepben, de rövidesen kezdődik a kukorica szezon és egyelőre nem sok jóval kecsegtet. Reméljük javul a helyzet és a kukorica is hozni fogja az elvárt és remélt árbevételt.

agrotrend.hu / BG.