Még idén forrásokhoz juthatnak a húsfeldolgozók

A húsfeldolgozó közép- és nagyüzemeknek még az idén megnyílhatnak pályázati források – mondta a Babati Zoltán, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke. Babati a minap kérte a mihamarabbi állami támogatást Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, aki erre ígéretet tett. A VHT elnöke szerint több tízmilliárd forintnyi, akár ötvenmilliárdos összegre lenne szükségük a húsfeldolgozóknak, hogy korszerűsítsék gépeiket, berendezéseiket, modern technológiákra álljanak át, a termeléshez szükséges új épületeket húzzanak fel. Babati úgy látja: a magyar húsfeldolgozás versenyképességén húsz-harminc százalékot kellene javítani. Meg kell újulni az ágazatnak, hogy felvehesse a kesztyűt a nyugat-európai vetélytársakkal. Ráadásul a biztonságos élelmiszer-előállítás miatt is elodázhatatlanok a beruházások, fejlesztések, ezért is lenne szükség mihamarabb az állami támogatásra.

A VHT elnöke utalt arra, hogy az elmúlt öt évben csaknem száz húsüzem húzta le a rolót, vagy piaci vagy szakmai okok miatt, miközben újak is alakulnak. A magyarországi húsfeldolgozók száma jelenleg mintegy százötvenre tehető.

Bár az év első három hónapjában az élő sertés kilónkénti felvásárlási ára háromszáz forint alatt is járt, jelenleg már négyszáz-négyszázhúsz forint. Ennek oka, hogy az orosz embargó miatt kieső piacot sikerült kiváltani az ázsiai export növelésével. Kínában és Dél-Koreában megnőtt a kereslet a kiváló minőségű sertéshús, így a magyar termékek iránt is. 

Fotó:123RF

A három-három és fél millió sertés csaknem egyharmadát exportáljuk élő állatként vagy feldolgozott, konyhakész termékként. Babati szerint az új, konyhakész termékek skáláját bővíteni szükséges az eljövendő években.

A sertéshús áfáját 27-ről öt százalékra mérsékelte a kormány januárban, ennek köszönhetően visszaszorult a feketevágások száma, a feketegazdaság, aminek a mértéke öt-hat éve még csaknem negyven százalék volt az ágazatban. A VHT elnöke elmondta: az áfacsökkentés serkentette a belső keresletet, csaknem harminc százalékkal megugrott az itthoni sertéshús fogyasztás, ami azonban még így is igen alacsony. Míg húsz-huszonöt esztendeje fejenként, átlagosan 44 kiló sertéshúst ettünk meg évente, addig manapság mindössze 26 kilogrammot. Marhahúsból csupán két és fél kilót fogyasztunk, fejenként, átlagosan, évente.

Fotó: 123RF

Babati Zoltán hangsúlyozta: növelni kell a húsfogyasztás mértékét Magyarországon, ami az egészséges táplálkozáshoz is nélkülözhetetlen a fehérjék, az antioxidánsok miatt. A minőségre garancia a Kiváló Magyar Sertéshús védjegy, ami révén követhető a sertéshús útja a takarmányozástól a hentespultig. Az elnök elárulta: konferenciát tartanak a húsfogyasztás előnyeiről november derekán, amit a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közösen szervez a Baromfi Terméktanáccsal, erre még nem volt példa. Kötetet is megjelentetnek a húsfogyasztás népszerűsítéséért.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu