Hírek

Elkészültek a tápértékjelöléshez szükséges első adatbázisok

A mostani adatokat és a korábbiakat is összevetve kiderült, hogy az élelmiszer-alapanyagok összetétele jelentősen nem változott az elmúlt évek során. Jelenleg a gyorsfagyasztott termékek, illetve a konzervtermékek alapanyagaira vonatkozó adatbázisok érhetők el.

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agriculture Organization, FAO) Nemzetközi Élelmiszer Adat Rendszer Hálózatának (International Network of Food Data Systems, INFOODS) keretében kidolgozott hazai tápérték-adatbázist mutatták be – a Beke György-emléküléshez kapcsolódva –2017. február 8-án a Földművelésügyi Minisztériumban. (Beke György a hazai hűtőipar ikonikus személyisége volt, aki mindamellett, hogy megalapozta a hazai hűtőtartósítás alapjait, az élelmiszer-összetételi adatok gyűjtését is megkezdte „Gyorsfagyasztott élelmiszerek kis abc” című kiadványával.)

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó tápértékjelölési kötelezettsége 2016. december 13-ban lépett hatályba. A rendelet értelmében az átlagos tápérték adatok megadása történhet analitikai vizsgálat vagy számítás vagy adatbázisok alapján. Utóbbihoz nyújt érdemi segítséget az FM, a NÉBIH, az OGYÉI, a NAK, a Campden BRI Magyarország és a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség (MHKSZ) által elindított kezdeményezés.

A közös munka eredményeként jelenleg a gyorsfagyasztott termékek, illetve a konzervtermékek alapanyagaira vonatkozó adatbázisok érhetők el nyilvánosan. A további ágazatokat érintő adatbázisok összeállítása jelenleg is zajlik, amelyet az előállítói oldal releváns mérési eredmények megküldésével tud támogatni (efef@fm.gov.hu).

A FAO/INFOODS rendszeréhez történő csatlakozással a hazai élelmiszer-összetételi adatok nemzetközi szinten is összehasonlíthatóvá válnak. A rendezvényen az adattáblák mellett a zöldborsó, a csemegekukorica és a ribizli példáján szemléltették, hogy az aktuális összetételi adatok jelentősen nem térnek el az akár 40 évvel ezelőttiektől, vagyis az élelmiszer-alapanyagok összetétele jelentősen nem változott az elmúlt évek során. Viszont kiemelt figyelmet kell fordítani a fajták közötti eltérésekre. Az előadások során a szakértők hangsúlyozták, hogy a számításhoz használt dokumentációkat, valamint magát a számítást a termékdokumentációban rögzíteni kell. A kezdeményezés folytatódik, a már elkészült adatbázisokat is folyamatosan frissítik.

agrotrend.hu / NAK