Hírek

Ízlés kérdése? Figyelembe veszik a gyártók a fogyasztók igényeit

A Márkaszövetség szerint a fogyasztók ízlése és az eltérő alapanyag is különbségeket okoz az élelmiszerek ízében.

A fogyasztók ízlése, a különböző helyről beszerzett alapanyagok, az eltérő tárolási körülmények vagy a lejárati idők is befolyásolhatják a termékek ízét, de a felelős gyártók a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatják a vásárlókat az összetevőkről – hangsúlyozta a Magyar Márkaszövetség pénteki közleményében.

A szervezet az osztrák és a magyar boltokban kapható egyes élelmiszerek közötti különbségekről szóló kritikákra reagált, és hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, miután a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik.

A NÉBIH szakemberei a vizsgálatok során néhány esetben az azonos beltartalom ellenére is szubjektív, érzékszervi különbségeket tártak fel. Ennek oka leginkább a vizsgált minták eltérő lejárati idejében vagy a termékek eltérő tárolási körülményeiben keresendő – közölte a szervezet.

Bizonyos esetekben a hatósági vizsgálatok különbséget találtak az egyes élelmiszerek beltartalmában is. A márkaszövetség szerint ennek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. A magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket. Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek – tették hozzá.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat. Megjegyezték azt is, hogy tagvállalataik támogatják, ha szakmailag és módszertanában megalapozott hatósági vizsgálatok segítik elő termékeik rendszeres vizsgálatát, illetve szorgalmazzák, hogy ezekben a szakmai kérdésekben folyamatos és konstruktív párbeszéd alakuljon ki a kormány illetékes szerveivel, hatóságaival.

A tájékoztatás szerint a Magyar Márkaszövetség 60 tagvállalatának 95 termelési helye van Magyarországon, közvetlenül több mint 23 ezer embert foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk mintegy 1800 milliárd forint, adó- és járulékbefizetéseik meghaladják az évi 450 milliárd forintot. Tagvállalataik csaknem 30 ezer hazai beszállítótól mintegy évi 500 milliárd forint értékben vásárolnak alapanyagot és szolgáltatást. Több mint egynegyedük a beszerzések 81-100 százalékát, több mint egyharmaduk 41-80 százalékát kizárólag hazai forrásokból fedezi.

A NÉBIH csütörtöki tájékoztatása szerint a vizsgálat során 24féle, azonos vagy nagyon hasonló termékmintát vetettek össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a jelölések valóságtartalma alapján. Ezek között találtak olyan termékeket, amelyek összetételében lényeges eltérés volt, illetve jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek.
Szigorúbb szabályozással kell biztosítani a megfelelő élelmiszerminőséget az Európai Unióban, egyúttal szemléletformálásra van szükség a tudatos vásárlás elősegítése érdekében – mondta a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt állunk.
A multinacionális élelmiszergyártók Szlovákiában forgalmazott termékeinek jelentős része alacsonyabb minőségű, mint az, amit ezek a cégek ugyanolyan márkanév alatt az osztrák piacon értékesítenek – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák agrártárca vezetője által kedden ismertetett vizsgálat eredményére hivatkozva.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés